Charta-tüntetés - Gyurcsány: Orbán egyeduralomra tör

A szocialista politikus a Magyar Demokratikus Charta tüntetésén szombaton azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy elárulta a köztársaságot, és lábbal tiporja a sajtószabadságot.

A demokratikus ellenzék megszervezésének szükségességéről szólva arról beszélt, hogy a kormányváltáshoz és "a köztársaság helyreállításához" idő kell. Azt is mondta: a jobboldali szavazókat tiszteletben tartják, de a pártpolitikai megrendelést teljesítő ügyészeknek és közszolgálati újságíróknak "nem bocsátanak meg".

A volt kormányfő tizenkét pontban ismertette Orbán Viktorral szembeni "vádpontjait". Ezek között volt, hogy a miniszterelnök szerinte meghamisítja a történelmet, politikai célokra használja fel az ügyészség egy részét, megfélemlíti a bíróságokat, korlátozni akarja a szellemi, kulturális élet szabadságát, "bűnös érzéketlenséggel" figyeli a szegénység tobzódását, szétzilálja a közszférát.

Azzal is vádolta Orbánt és kormányát, hogy "tétlenül nézi" a legszegényebbek elleni erőszakot, hogy "politikai szövetségeseihez kötődő gárdák le-föl masíroznak Magyarország legszegényebb településein", valamint hogy elszigeteli Magyarországot Európától, a világtól.

Gyurcsány Ferenc több mint félórás beszédét azzal kezdte: azért szerveztek tüntetést, hogy a Parlamentben és a Sándor-palotában is meghallják, "van egy Magyarország, amely hisz a szabadságban". Kifejtette: az országnak nem önmagát szerető kormányfőre és államfőre van szüksége, hanem "minket tisztelő, értünk küzdő, ha kell, akkor értünk meghalni is tudó miniszterelnökre és elnökre". Mint mondta, Orbán Viktor és kormánya keleties, despotikus Magyarországot akar létrehozni. "Mi a szabadságra szavazunk, és elutasítjuk az alávetettséget" - fűzte hozzá.

Szólt arról is, hogy tisztességes demokrata nem használja fel politikai ellenfeleivel szemben az igazságszolgáltatást. "Ha ember akar lenni a gáton, akkor jöjjön a gátra, és ne küldje ránk a csahosait" - üzente a miniszterelnöknek.

Tiszteletét fejezte ki ugyanakkor azoknak a bírósági vezetőknek, akik tiltakoztak az új alaptörvénynek a bírák nyugdíjkorhatárát leszállító rendelkezése ellen, és azt is mondta, szolidárisak a rendvédelmi dolgozókkal, akik a kormány ellen tüntetnek. Hozzátette, nemcsak ők, hanem a tanárok, orvosok, hivatalnokok sincsenek biztonságban, így rövidesen sok százezer, a közszférában dolgozó ember fogja azt mondani a kabinetnek, hogy "eddig és ne tovább".

Véleménye szerint Magyarország elszigeteltségét támasztja alá, hogy a soros elnökség ellenére az Európai Unió vezető politikusai nem jöttek el Budapestre. "Mondják, látták itt egyszer is Angela Merkelt? Látták itt Sarkozyt? Üdvözölhették Cameront?" - tette fel a kérdést, majd úgy fogalmazott: egyikük sem jött el, mert félnek tőle, hogy egy fényképen kell szerepelniük a magyar miniszterelnökkel, "Európa legmagányosabb politikusával".

Beszélt arról is, hogy arra kéri a kormányt, ne az "osztályönzés" vezesse, hanem hallja és értse meg a szegények szavát. "A miniszterelnök is alulról, munkáscsaládból jött. Emlékezzen arra, hogy milyen volt, amikor számolni kellett hónap végén, hogy van-e még pénz. Legyen végre szolidáris azzal a világgal, amelyből érkezett, vagy ha szégyelli azt a világot, akkor mi szégyelljük magunkat helyette" - fogalmazott.

A korábbi miniszterelnök úgy ítélte meg: a "demokratikus ellenzék" pártjai jól tették, hogy távolmaradtak az alkotmányozástól, majd annak a reményének adott hangot, hogy a "húsvéti alkotmány pünkösdi királyság lesz".

Gyurcsány megígérte: korábbi sikertelen kísérleteik után ismét "kezet nyújtanak" a jobboldalnak, hogy újra egymára találjanak a magyarok. Úgy folytatta: tiszteletben tartják a jobboldali szavazók véleményét, de nem bocsátanak meg azoknak, akik "Orbán rendszerének hű és tevékeny kiszolgálói". Tudniuk kell azoknak az ügyészeknek, "akik nem a dolgukat teszik, hanem pártmegbízást teljesítenek, hogy nem lesz bocsánat. Tudniuk kell azoknak az újságíróknak, akiknek a közmédiában hitelesen kellene tájékoztatniuk az országot, de nem ezt teszik, hanem pártmegbízatást teljesítenek, hogy nekik nem fogunk megbocsátani" - mondta. Hozzátette: politikai ellenfelének tekinti, le akarja váltani Orbán Viktort, de méltósággal kíván küzdeni ellene, "személyes életében sok sikert, egészséget és magánboldogságot" kíván neki.

A volt miniszterelnök a következő időszakra három feladatot jelölt ki: a demokratikus ellenzék megszervezését, a "nyugatias polgári Magyarország" programjának megalkotását, majd a köztársaság helyreállítását, hangsúlyozva: ez egyben sorrend is.

Gyurcsány Ferenc elmondta: mindent megtesz majd, hogy az MSZP a jövőben a demokrácia híveinek szélesebb körét tudja befogadni. Véleménye szerint ugyanakkor "a demokratikus ellenzéknek" politikai szerepvállalásra kell bátorítania a civileket, és üdvözölni, ha új demokratikus párt alakul.

Szólt arról is, hogy a "nyugatias polgári Magyarország" programját csak úgy szabad megvalósítani, ha annak minden rendelkezésére felhatalmazást adtak a szavazók. "Azt szeretném, ha nem lenne még egy kormány Magyarországon, amely csak abban tudott jeleskedni, hogy leváltotta elődjét. Olyan kormánynak kell jönnie, amelynek valamennyi szándékáról megválasztása előtt a választók tudtak, arra mandátumot adtak. (...) Mi nem akarunk zsákbamacskát árulni" - mondta. Hozzátette: e program megalkotása feltétele a kormányváltásnak és a "köztársaság helyreállításának", amihez idő kell.

A szocialista politikus beszéde előtt Bauer Tamás közgazdász, az SZDSZ egykori parlamenti képviselője azt mondta: Orbán Viktor nem az 1949-es alkotmányt, hanem az 1989-ben elfogadott jogállami alkotmányt akarja érvényteleníteni, és meg akarja törni az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF korábbi szóvivője arról beszélt: az Orbán-kormány kevesebb mint egy év alatt több kárt okozott, mint "buzgó féldiktatúrák" évek során, most pedig egy zavaros, a történelmet hamisító, "helyenként kirekesztő" alaptörvény elfogadására készül.
A rendezvényen - amelyen Vágó István televíziós műsorvezető volt a moderátor - Székely Tamás a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének képviseletében azt kifogásolta, hogy az új alaptörvény nem jogként, hanem kötelességként azonosítja a munkát, és "hadat üzen" a szociális biztonság ellen.

Videoüzenetben tiltakozott az alkotmányozás ellen mások mellett Heller Ágnes filozófus, Konrád György, Ungváry Rudolf és Görgey Gábor író, Radnóti Sándor esztéta, Kende Péter politológus, Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos, Pusztai Erzsébet, az első Orbán-kormány egészségügyi államtitkára és Pálfy G. István újságíró.

A budapesti Batthyány-örökmécsesnél, a Báthory és a Hold utca kereszteződésében felállított színpad előtt a készülő új alkotmány ellen transzparensekkel is tiltakozók a Honvéd utcáig töltötték meg a teret.