Brüsszel is beindította a brexitet

Brüsszel. Rekordideig, nem egész 15 percig tartott szombaton az Egyesült Királyság kilépéséről, az úgynevezett brexitről szóló csúcstalálkozó Brüsszelben. Maga a szavazás, amelyen elfogadták azokat az iránymutatásokat, melyek alapján Brüsszel elkezdheti a kilépési tárgyalásokat, körülbelül 56 másodpercig tartott.

Nem egész 15 perces tárgyalás, alig egyperces szavazás, s közel háromórás ebéd – így festett az Európai Unió szombati rendkívüli, brexit miatt összehívott csúcstalálkozója. Abban, hogy az iránymutatásokat gyorsan elfogadják, senki sem kételkedett. Abban viszont már nem mindenki olyan biztos, hogy az unió szombaton prezentált egysége a kétéves tárgyalási folyamat alatt is megmarad. Robert Fico miniszterelnök közvetlenül a csúcs után kijelentette, a legfontosabb, hogy az unió ebben a pillanatban, a tárgyalások legelején egységes. „A brexit fájni fog, de ha van valaki, akinek nagyobb fájdalmat kellene okoznia, az Britannia” – mondta Fico.

Miről döntöttek?

A jóváhagyott iránymutatások különösebb konkrétumokat nem tartalmaznak, a lényegük, hogy az EU tagállamai ezzel hivatalosan is zöldet adtak a brexitről való tárgyalásoknak. A szombati egyezségnek három fontosabb pontja van. Az első, hogy az unió bennmaradó tagállamai egységesen tárgyalnak Nagy-Britannia unióból való kilépéséről, az egyes tagállamok nem köthetnek Londonnal külön egyezségeket.

A következő pont, hogy az unió első fázisban a kilépés, a válás feltételeiről fog tárgyalni. Ebben a kérdésben elsősorban a Britanniában élő uniós állampolgárok, illetve az unióban dolgozó és élő britek helyzetének kölcsönösen elfogadható rendezését tartják szem előtt. Utána rendezik a számlát. London ugyanis még a brexitről való döntés előtt elkötelezte magát – mint minden uniós tagállam –, hogy bizonyos összeggel hozzájárul a közös uniós költségvetéshez. Ezen befizetések egy része viszont már a brexit utáni időszakra esik, és Brüsszel ennek az összegnek a kifizetését fogja követelni – becslések szerint körülbelül 60 milliárd euróról van szó.

A harmadik fontosabb pont a jövőről való egyeztetés. Brüsszel csak azután kezd tárgyalni Londonnal arról, milyen lesz az EU viszonya az unióból kilépett Nagy-Britanniával, miután minden előző programpontot lezártak. „Amíg nem született döntés mindenről, addig semmiről sem született döntés. Elfogadhatatlan például, hogy Britannia mint EU-n kívüli állam a jelenleginél jobb feltételekben egyezzen meg az egységes piac terén” – mondta Fico azzal, hogy ha erre sor kerülne, akkor azzal az EU nagyon veszélyes üzenetet küldene azoknak az uniós tagállamoknak, amelyekben erősödnek az unióból való kilépést támogató hangok.

Sok kérdőjel

A tárgyalások viszont Fico szerint bonyolultak lesznek, s szinte biztos, hogy a szombaton Brüsszelben prezentált egység nem lesz hosszú életű. A brexitről való egyeztetések során ugyanis lassan felszínre kerülnek a nemzeti és egyéb érdekek. Elvégre a csúcstalálkozó után Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is elismerte, hogy a tárgyalások során kialakulnak érdeksérelmek, ám ezeken, ha áldozatok árán is, túl kell lépni.

Megválaszolatlan kérdésből is rengeteg van. Például Brüsszel el akarja kerülni, hogy az unióban maradó Írország és az unióból kiléptetett Észak-Írország között bevezessék a szigorú határellenőrzéseket, holott jogilag ez kötelező lenne; erről viszont elsősorban briteknek kell megegyezniük az írekkel. Ugyanúgy tárgyalás középpontjába kerül Gibraltár státusa, a brit fennhatóság alá tartozó ciprusi területek, Britannia ciprusi katonai bázisának jövője.

Brüsszelnek több londoni székhelyű nagy ügynökséget, intézményt és több ezer alkalmazottat kell áthelyeznie az unió területére. Szlovákia is beszállt a harcba, Fico szerint hivatalosan is kérvényezte az ország az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Pozsonyba való áthelyezését. „Előny számunkra, hogy a visegrádi országok közül csak Szlovákiában nincs ilyen fontos uniós ügynökség. Hátrány, hogy az EMA iránt további 22–23 ország érdeklődik, tehát nagyon kemény tárgyalások várnak ránk ezen a téren” – mondta szombaton Fico. Azt, hogy mely országokba fogják áthelyezni a fontos ügynökségeket, ősszel döntik el.