Borsos lesz a brexit, London 50 milliárdot fizethet

Londoni sajtóértesülések szerint az Egyesült Királyság teljesíti az Európai Unióval fennálló pénzügyi kötelezett-ségeit. Pontos összeg még nincs, 45–55 milliárd euró közötti összegről lehet szó.

London. A londoni gazdasági napilapnak nyilatkozó, a tárgyalásokra rálátó diplomaták szerint mindkét fél álláspontja az, hogy most nem kell végleges összegben megállapodni, a brit kormány azt viszont el akarja kerülni, hogy egyetlen nagyobb pénzösszeget kelljen befizetnie. Ehelyett London olyan mechanizmust dolgoz ki, amelynek alapján a következő években folyamatosan kalkulálják a kifizetéseket, ahogy az egyes konkrét kötelezettségek aktuálissá válnak. Ez azt is jelenti, hogy a brexit számlájának végleges összege csak akkor lesz ismert, amikor az utolsó olyan nyugdíjas EU-alkalmazott is meghal, akinek nyugdíjához a korábban vállalt kötelezettségek alapján Londonnak anyagilag hozzá kell járulnia, és ez minden bizonnyal évtizedekre van még – áll a Financial Times beszámolójában. A lap diplomáciai forrásai szerint ezek az évtizedekre elnyúló pénzügyi kötelezettségek bruttó 100 milliárd euróig terjedhetnek, de a nettó brit kifizetések, amelyekből leszámítják a Nagy-Britanniának járó térítéseket, nem érnék el ennek az összegnek a felét sem. A Financial Times információi szerint az uniós diplomaták úgy számolnak, hogy ha a közel 100 milliárd eurós bruttó brit befizetést szembeállítjuk a várhatóan a briteknek kifizetett pénzekkel, azaz nettósítjuk a pénzáramlást, akkor valahol 45–55 milliárd euró közötti összeg adódik. Az EU részéről korábban 60 milliárd euró körüli összeget sugalltak.

Az Európai Unióval szembeni brit pénzügyi kötelezettségek ügye csak az egyike azoknak a sarkalatos kérdéseknek, amelyekben az EU álláspontja szerint érdemi előrelépést kell elérni ahhoz, hogy a brexit tárgyalásain tovább lehessen lépni a jelenlegi szakaszból a brit EU-tagság megszűnése utáni kapcsolatrendszerről – főleg a kereskedelmi kapcsolatokról – szóló második szakaszba. London szeretné, ha a december közepi EU-csúcson ez megtörténne, de az Európai Bizottság addig tényleges haladást tart szükségesnek a külföldi EU-állampolgárok majdani jogosultságainak garantálásában, illetve az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzési rendszer kidolgozásában is.

A brit építőipar legnagyobb szakmai és érdekképviseleti szervezetei arra figyelmeztették a brit kormányt, hogy az ágazatnak a brit EU-tagság megszűnése után is szüksége lesz az uniós országokból, köztük a közép- és kelet-európai tagországokból érkező szakképzett munkavállalókra. A brit építőipar munkavállalóinak 5,7%-a az Európai Unióba 2004-ben felvett közép- és kelet-európai országokból érkezett. (MTI, Portf.)