Bin Laden likvidálása megerősítette Obama pozícióit

A közvélemény most egyértelműen az elnök oldalán áll. Ezt mutatja, hogy Obamát még legvehemensebb politikai bírálói is kénytelenek voltak dicsérni. "A kormányzat elismerést érdemel az akció sikeréért" - nyilatkozott Dick Cheney, a Bush-kormányzat alelnöke. "Csodálom az elnököt a bátorságáért"- jelentette ki Rudy Giuliani, aki 2001. szeptember 11-i terrortámadások idején New York polgármestere volt. "Személyesen szeretnék gratulálni Obama elnöknek" - mondta Donald Trump, a Fehér Házra kacsintgató ingatlankirály, aki két hete még a születési anyakönyvi kivonatát kérte számon az elnökön. De pozitívan szólt az elnökről Mitt Romney és Tim Pawlenty, a republikánus párt másik két potenciális elnökaspiránsa és John Boehner, a képviselőház elnöke is.
Nem tehettek mást, pedig a pakisztáni kommandós akció után potenciális ellenfeleinek nehezebb lesz döntésléptelennek beállítani Obamát, aki a jelek szerint a kampányban kevésbé lesz sebezhető, mint az ellenzék szerette volna.
A siker kapóra jött Obamának, hiszen a The New York Times és a CBS áprilisban, közösen elvégeztetett közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 46 százaléka vélekedett úgy, hogy nem kezeli fényesen a nemzetközi ügyeket. A USA Today és a Gallup legújabb felmérése pedig azt mutatta ki, hogy a válaszadók 44 százaléka szerint gyengébb vezetőnek bizonyult, mint gondolták.
A Nobel-békedíjas elnöknek a nemzetbiztonság iránti elkötelezettségét a bin Laden-dosszié lezárása, az afganisztáni csapaterősítés és a líbiai légtérzár elrendelése után még azoknak a héjáknak is nehéz lesz megkérdőjelezni, akik szerint az arab forradalmak idején túl sokáig játszott kivárásra.
A Pew intézet és a The Washington Post felmérése szerint 9 százalékos népszerűség-növekedést hozott Obamának az abbotabádi kockázatos akció, így támogatottsága 56 százalékra emelkedett. Szakértők mindazonáltal óvatosságra intenek. A történelem azt mutatja, hogy a krízis- és háborús helyzetekben szerzett elnöki népszerűség rendkívül múlandó Amerikában.
Harry S. Truman például 1945 júniusában, amikor pedig még csak második hónapja volt elnök, az emberek 87 százalékának bizalmát élvezte a náci Németország kapitulációja után. Egy évvel később már csak 45 százalék helyeselte a tevékenységét. Az idősebbik Bush támogatottsága az öbölháború megnyerése után meghaladta a 80 százalékot, ám a győzelem évfordulóján már alig 40%-ra apadt, s rá fél évre el is vesztette az elnökválasztást Bill Clintonnal szemben. Az ifjabbik Bush mögé az amerikaiak 90 százaléka sorakozott fel 9/11 után, és az elismertségi görbéje Szaddám Huszein 2003-ban történt elfogásakor is fölfelé ívelt, de a 2004-es választások idején már csak alig 50 százalék bízott benne. Igaz, így is sikerült legyőznie John Kerryt, de népszerűsége a második ciklus végére a siralmas 30 százalék alá eset.
Glen Bolger republikánus közvélemény-kutató a USA Todaynek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a modern kori elnökök esetében egy-egy, a nemzetbiztonság terén elért siker átlagosan 13 százalék népszerűség-növekedést hozott, ami általában 22 hétig tartott. Vagyis a bin Laden-affér aligha lesz a 2012-es kampányt eldöntő tényező.
Karl Rove, az ifjabbik Bush elnök volt politikai stratégája, aki a 2010-es, félidős választások idején a republikánus kampány finanszírozásának mágusa volt, úgy vélekedett, hogy Obama számára ez az a pillanat, amikor meg kell mondania, hogy Amerika hogyan tudna tartósan felülkerekedni Afganisztánban, Irakban és Jemenben. Ez egyébként egybeesik a The New York Timesnak azzal a korábbi értesülésével, hogy az elnök májusban átfogó, új Közel-Kelet-stratégiát terjeszthet elő, amely figyelembe veszi az arab országokban végbement változásokat. 
A külpolitikai sikertörténet kiterjesztése mellett Obamának meg kell próbálnia ellenállni a republikánusok azon kitartó próbálkozásainak, hogy elkötelezett liberálisként skatulyázzák be, nem pedig az egész nemzet érdekeit szem előtt tartó, centrista elnökként.
Az elnökválasztást - hacsak Obama nem követ el valamilyen szarvashibát - alapvetően az ország gazdaságának és ezzel együtt a választók közérzetének alakulása fogja majd eldönteni. Ezen a téren pedig igencsak rosszul áll Obama szénája: a The New York Times és a CBS áprilisi közös felmérése szerint az amerikaiak 70 százaléka vélte úgy, hogy rossz irányba tart az ország.