Berlin nem hajlandó zárolni a Gülen-hálózat embereinek javait

Fethullah Gülen muzulmán hitszónok Recep Tayyip Erdogan török elnök szövetségese volt régen, de viszonyuk megromlott és Gülen most az Egyesült Államokban él. Ankara azzal vádolja, hogy ő szervezte meg a tavalyi puccskísérletet a török hatalom ellen. Ankara terrorszervezetnek tekinti Gülen mozgalmát és rendszeresen kéri, hogy az általa a mozgalomhoz kötött embereket Németország adja ki.

Valószínűleg Berlin nyáron meghozott elutasító döntése is hozzájárult ahhoz, hogy megromlott a viszonya Ankarával. A két NATO-szövetséges viszályának legutóbbi fejleménye az volt, hogy a héten Törökországban őrizetbe vettek két újabb német állampolgárt, valószínűleg politikai okból. Így már összesen 14 német állampolgár van őrizetben Törökországban.

Angela Merkel német kancellár a fejleményre reagálva azt mondta egy pénteki választási gyűlésen, hogy a kormánynak "határozott választ" kell adnia, s az utóbbi időszak fejleményei miatt szükségessé válhat, hogy Berlin "átgondolja" viszonyát Ankarával. Ankara politikája miatt nem lehet teljesíteni azt a török igényt, hogy az Európai Unió tárgyaljon az EU-Törökország vámunió továbbfejlesztéséről - tette hozzá.

A Der Spiegel meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta: a török kormány április végén kérte a német külügyminisztériumtól, hogy fagyassza be a Gülen-hálózat 80 állítólagos tagjának a javait. A német kormány június végén utasította el a kérést arra hivatkozva, hogy az jogilag megalapozatlan.

A német külügyminisztérium hivatalosan nem volt hajlandó nyilatkozni az ügyben.

A Der Spiegel magazin úgy értesült ezenkívül, hogy 53-ra nőtt azoknak a személyeknek a száma, akiknek a kiadatását Ankara ebben az évben kérte Németországtól. Ez már most több, mint a tavalyi összes kiadatási kérelem száma volt.