Behívatták a török külügyminisztériumba a Vatikán ankarai nagykövetét

Egy, a neve elhallgatását kérve nyilatkozó magas rangú török illetékes a Reuters brit hírügynökséggel azt közölte, hogy az ankarai külügyminisztérium tiltakozását akarja kifejezni a Vatikán képviselőjének a pápa szavai miatt.    1915. április 24-én az akkori ifjútörök kormány elrendelte több százezer, az orosz ellenséggel való kollaborálással vádolt örmény Szíriába való deportálását. Örmény álláspont szerint e naptól kezdve 1917-ig összesen 1,5 millió örmény esett üldöztetések és deportálások áldozatául. Törökország jóval kisebbre, 300 ezer és 500 ezer közé teszi ezt a számot, és éhínséggel párosuló polgárháborús konfliktusnak tartja az akkor történteket.    A katolikus egyházfő a lemészárolt örmények emlékére bemutatott, örmény szertartású misén a római Szent Péter-bazilikában úgy fogalmazott, hogy a múlt században az emberiség három tömeges és példa nélküli tragédiát élt meg. "Az első, amelyet széles körben a XX. század első népirtásának tartanak, az örmény népet sújtotta" - fogalmazott a pápa.    Az AFP francia hírügynökség rámutat, hogy noha ezzel a megfogalmazással a vasárnapi évfordulós misén a katolikus egyházfő nem használta közvetlenül a kifejezést, hanem a II. János Pál pápa és az örmény apostoli egyház vezetője, II. Karekin katolikosz 2001-ben kelt közös írásos nyilatkozatában foglalt formában, most első alkalommal hangzott el a "népirtás" kifejezés hivatalban lévő katolikus egyházfőtől a Szent Péter-bazilikában az örmény tragédiára vonatkoztatva. Maga Ferenc pápa már korábban, még Buenos Aires érsekeként többször is szintén népirtásként utalt a tömeges gyilkosságokra.    2014-ben Recep Tayyip Erdogan jelenlegi török elnök - akkor még miniszterelnökként - a hivatalos Törökország részéről első ízben fejezte ki együttérzését az örmény néppel. A közleményben Erdogan elismerte ugyan, hogy a népcsoport tagjainak deportálása "embertelen következményekkel" járt, azonban nem használta a "népirtás" kifejezést.    A törökországi örmény népirtás megtörténtét több mint húsz ország ismeri el, köztük Franciaország, Németország, Svédország, Kanada és Olaszország.