Befagyasztja a brit kormány a szociális juttatásokat

George Osborne a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben zajló éves kongresszusán kijelentette: a juttatások befagyasztása 2016-tól - vagyis a jövő májusban esedékes parlamenti választások után egy évvel - lépne életbe. A mostani konzervatív-liberális koalíció kormányra kerülése - vagyis 2010 - óta sikerült megfelezni az államháztartási hiányt, a deficit azonban még mindig túl magas, és a brit pénzügyminisztérium becslése szerint 25 milliárd font (tízezer milliárd forint) további állandó megtakarítást kell elérni a hiány végleges felszámolásához - mondta Osborne.

A pénzügyminiszter szerint viszont az államháztartási hiány eltüntetése nem lehetséges kizárólag magasabb adóztatással, mivel a jelenlegi globális gazdaságban a befektetések és a munkahelyek "egyetlen gombnyomással" áttelepíthetők máshova. A magas adóterhek közgazdaságtana ezért a múlt közgazdaságtana - fogalmazott George Osborne.

Hangsúlyozta, hogy a jóléti kiadások teszik ki a teljes állami költségvetés harmadát. Osborne a nyugdíjasok és a fogyatékkal élők juttatásainak megvédését ígérte, kijelentette ugyanakkor: Nagy-Britannia nem engedheti meg többé magának, hogy évi 100 milliárd fontot (40 ezer milliárd forintot) fizessen ki jóléti juttatások formájában a munkaképes korú lakosságnak.

A brit pénzügyminiszter szerint a jóléti kiadások csökkentésének legigazságosabb módja az, ha az ezekre fordított összeg nem emelkednek gyorsabb ütemben, mint azoknak az adófizetőknek a bére, akik e kiadásokat finanszírozzák. Londoni pénzügyi elemzők szerint a brit alkalmazotti bérek reálértéke még két év múlva sem éri el a válság előtti szintet.

Az EY - korábbi teljes nevén Ernst & Young - könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű gazdasági kutatóintézetének éppen hétfőn Londonban közzétett friss prognózisa szerint a brit alkalmazotti nettó reálbérek 2017-ben is alacsonyabbak lesznek a globális pénzügyi válság előtti utolsó évben, 2007-ben mért szintnél, vagyis a brit háztatások a reálbér-növekedés szempontjából "egy teljes évtizedet elveszítenek".

Az ITEM Club közgazdászai szerint az éves bérnövekmény még a következő három évben is elmarad a válság előtti időszakra jellemző 4,5-5 százalékos ütemektől. A ház szerint ennek következtében a fogyasztási kiadások növekedése a brit gazdaságban jövőre és 2016-ban is épphogy meghaladja a 2 százalékot, vagyis változatlanul jóval alacsonyabb lesz a pénzügyi válság előtti évtized 3,7 százalékos éves növekedési átlagánál.

A brit kormány a 2010-es választások után az éves hazai össztermék (GDP) 11,2 százalékával egyenlő - békeidőben példátlan - államháztartási hiányt örökölt munkáspárti elődjétől. A kormány eredetileg 2015-re, a következő parlamenti választások évére tűzte ki a költségvetési konszolidáció teljes körű végrehajtását. A vártnál sokkal gyengébb korábbi brit gazdasági teljesítmény azonban a kiigazítási program meghosszabbítását tette szükségessé, és a kormány már tavaly bejelentette, hogy felülvizsgált várakozásai szerint a 2018-2019-es pénzügyi évre sikerül felszámolni a deficitet.

A várakozásokhoz képest jelentősen elhúzódó költségvetési konszolidáció miatt a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül már csak egy, a Standard & Poor's tartja érvényben a lehetséges legjobb, "AAA" besorolást Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - államadósságára. A Moody's Investors Service tavaly februárban az általa "Aaa"-val jelölt legmagasabb szintről egy fokozattal "Aa1"-re rontotta a brit államkötvény-kötelezettségek osztályzatát, tavaly áprilisban pedig a Fitch Ratings is megvonta Nagy-Britanniától az "AAA" besorolást, egy fokozattal "AA plusz"-ra rontva a brit osztályzatot.