Baranyai földrengés - Sellyén morajlást is hallottak

Nagy Attila elmondta: a két egymást követő rengésből a másodikat érezték komolyabbnak az ormánsági város lakói, az enyhe mozgást egy-két percig tartó morajlás, s a nyílászárók rezgése kísérte. A nem sokkal reggel fél 6 előtt történt eseményre sokan felriadtak, többen az utcára szaladtak. Anyagi kár nem keletkezett a településen - hangsúlyozta.     A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szeizmológiai Obszervatóriumának tájékoztatása szerint Sellye közelében kedd reggel 5 óra 25 perckor és 5 óra 26 perckor a Richter-skála szerint 3,0, illetve 3,1 magnitúdójú rengés volt.     Wéber Zoltán szeizmológus az MTI kérdésére elmondta: Baranyában elsősorban a Mecsek és a Villányi-hegység környékén szokott kialakulni rengés. A mostani földmozgás a Richter-skála alapján csekély erősségűnek tekinthető, de nyilván egy magasabb épület tetején már jobban érzékelhető, mint a talaj közelében - hangsúlyozta.     Kedd reggel 7 óra 32 perckor Miskolctól néhány kilométerre délre is megmozdult a föld, a rengés itt 2,1 erősségű volt.     A térség aktív tektonikai folyamatait elsősorban az Adriai-tenger alatt húzódó blokk, az úgynevezett Adriai-tüske északi irányú, az európai kontinens felé tartó mozgása, forgása határozza meg.     Ismereteink szerint Magyarországon 1763-ban, Komáromban mérték a legnagyobb földrengést, annak magnitúdója körülbelül 6,3 volt. Akkor a város egyharmada elpusztult, több mint hatvanan meghaltak. Az utolsó nagyobb, károkat is okozó földrengés éppen 25 évvel ezelőtt, 1985. augusztus 15-én Berhidán, a Balaton északi csücskében volt.     Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, mintegy évi száz rezgést mérnek a műszerek, ennek körülbelül tizedét lehet érzeni. A leggyakrabban Kecskemét, a Móri-árok, a Jászság és a Balaton északi felében mozdul meg a föld.