Az osztrákok nagy része a változásokra szavazott

Bécs. Ausztriában tegnap csaknem 6 és fél millió szavazópolgár járulhatott az urnák elé, hogy az alkotmányos menetrend-nél egy évvel korábban válassza meg a Nemzeti Tanács, azaz a parlament 183 képviselőjét, közvetve pedig az új kormánykoalíciót és a kancellárt.

A választáson 16 párt indult, de csak hatnak volt igazán esélye arra, hogy átlépje a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, vagyis a szavazatoknak legalább a 4 százalékát megszerezze.

Az országban a választási jogosultság feltétele a betöltött 16. életév és az osztrák állampolgárság.

A várakozások beigazolódtak: a legtöbb szavazatot (31,5 százalék) az eddigi külügyminiszter, Sebastian Kurz konzervatív pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta. Az ÖVP-től jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a szavazatok 25,9 százalékát szerezte meg, és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), mögött végzett, amely 27,1 százalékot kapott.

A maradék szavazaton a Zöldek, az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS), és az egykori zöldpárti Peter Pilz alapította Pilz Listája osztozott. Ez a három párt is bejutott a parlamentbe.

A konzervatív néppárt erősödő népszerűségét mindenekelőtt májusban megválasztott újdonsült elnökének, az ország történetében eddigi legfiatalabb külügyminiszternek, a 31 esztendős Sebastian Kurznak köszönheti. Az ambiciózus, szókimondó és határozott politikus a menekültpolitikában a szociálde-mokrata pártnál jóval erőteljesebb szigorításokat sürgetett, és nyomására léptették életbe a menekültek befogadásával kapcsolatos korlátozásokat.

Az utolsó szakaszában meglehetősen durvává és személyeskedővé vált, botrányokkal tarkított kampány fő témája a menekültügy volt, háttérbe szorítva a gazdaságot, a szociálpolitikát, az adóügyeket. Az is kitűnt, hogy a konzervatív ÖVP és a radikális jobboldali FPÖ álláspontja áll a legközelebb egymáshoz, és nem csupán a menekültpolitikával összefüggő ügyekben. Ez a tény, továbbá a pártok támogatottsága jelezheti, hogy Ausztriának a legnagyobb valószínűséggel az eddigi nagykoalíció helyett néppárti-szabadságpárti kormánya lehet, és Kurz lehet Európa legfiatalabb kormányfője a maga 31 évével. A jelenlegi kétpárti kormány, a hagyományoknak megfelelően, várhatóan holnap bejelenti lemondását.

Alexander van der Bellen államfő miután leadta szavazatát azt mondta, hogy az előrehozott parlamenti választás végeredményének ismertetése után megkezdi konzultációit a parlamentbe jutott pártok vezetőivel az új kormány alakításáról.