Krisztalina Georgieva
Az IMF vezetője nemzetközi karbon küszöbár elfogadását sürgette
Nemzetközi karbon küszöbár elfogadására szólította fel a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-csoportot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója csütörtökön az amerikai szervezésű virtuális klímacsúcson.
Krisztalina Georgieva szerint ez segíthetné a megállapodás tető alá hozását a szén-dioxid-kibocsátás árképzéséről, ami elengedhetetlen a klímaváltozás elleni hatékony küzdelemhez.
Aláhúzta: a szén-dioxid-kibocsátás átlagos ára most globálisan mindössze körülbelül 2 dollár tonnánként, a 2015-ös párizsi klímaegyezményben rögzített célok eléréséhez azonban ezt 2030-ra legalább 75 dollárra kellene emelni.
Hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás hatalmas kockázatokat jelent a gazdasági fejlődés szempontjából, azonban „hihetetlen lehetőségeket” is tartogat az átalakuláshoz szükséges beruházások és a zöld munkahelyek létrejötte terén.
Angela Merkel német kancellár üdvözölte az Egyesült Államok által bejelentett új klímacélokat, kiemelve, „ez fontos jelzés a nemzetközi közösségnek és Washington elkötelezettségét mutatja”.
Rámutatott, hogy Németország 40 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, s ezt az utat kívánják tovább folytatni.
Justin Trudeau kanadai kormányfő ismertette új, ambiciózusabb célkitűzéseit, amelyek szerint országa az évtized végéig 40-45 százalékkal csökkentené a kibocsátást a 2005-ös szinthez képest. A cél a klímasemlegesség elérése 2050-re - közölte.
Jair Bolsonaro elnök kijelentette, hogy Brazília gazdasága 2050-re klímasemlegessé fog válni. A korábbi vállalásban még 2060 szerepelt céldátumként, s egyes elemzők szerint az államfő szavai azt mutathatják, hogy álláspontja változóban van a klímavédelmet illetően.
Bolsonaro emellett megismételte előző heti ígéretét, miszerint országában 2030-ra felszámolják az illegális erdőirtást, valamint a nemzetközi közösség segítségét kérte a brazil klímacélok eléréséhez.
Mun Dzse In dél-koreai elnök arról számolt be, hogy Szöul jelentősebb klímacélokat fog elfogadni év végéig, s többé nem fogja új szénerőművek építését finanszírozni más országokban.
Hivatalának tájékoztatása szerint utóbbi ígéret nem érinti az Indonéziában és Vietnamban már folyamatban lévő projekteket, amikért sokan bírálták Dél-Koreát.
Narendra Modi indiai miniszterelnök a zöld energia melletti elkötelezettségét hangoztatta, mondván, ezt az is bizonyítja, hogy 2030-ra 450 gigawattnyi megújuló energiát terveznek előállítani a dél-ázsiai országban.
Hozzátette, India egy főre vetített karbonlábnyoma 60 százalékkal alacsonyabb a világátlagnál, ennek oka szerinte részben az embereknek a fenntartható hagyományos gyakorlatokban gyökerező életmódja.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.