Az Európa Tanács szerint feszült légkör és a választókra gyakorolt nyomás jellemezte a grúz választásokat

A strasbourgi székhelyű testület rámutatott arra, hogy bár a kampány általában szabadon zajlott, a jogi keret pedig megfelelő volt a választások lebonyolításához, kiemelte, hogy a megfigyelők – a többi között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) – mélyülő politikai megosztottságról és egyenlőtlen finanszírozásról számoltak be. 

Aláhúzták továbbá a szavazókra nehezedő nyomást, a szavazatvásárlások gyanúját és a megfélemlítést, elsősorban a vidéki választókörzetekben. 

„A választást súlyos, a politika és a média köreiben uralkodó megosztottság, az ellenzék és a civil társadalom elleni gyűlöletkampány és az elnök iránti ellenérzések árnyékolták be” – jelentette ki Iulian Bulai, az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) Grúziába küldött delegációjának vezetője. 

Az ET emellett rámutatott arra is, hogy bár a grúziai alkotmány garantálja a nemek egyenlőségét, idén több olyan jogszabálymódosítást eszközöltek, amely a pártlistákon szereplő nők számának jelentős csökkenéséhez vezetett. Hozzátette, hogy a pártok programjaiban nem voltak kifejezetten nőknek szóló üzenetek, a politikában részt vevő nők pedig még mindig számos negatív előítélettel, olykor pedig még erőszakkal is szembesülnek. 

A testület közleményében idézik továbbá a NATO-delegáció vezetőjét, Faid Öztrakot is, aki aláhúzta: a személyi szabadág iránti elkötelezettség, illetve a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása alapvető feltétele a NATO-tagságnak. 

„Ez a választás a grúziai demokrácia újabb kritikus próbája volt, az ezt követő fejlemények pedig ismét próbatételt jelentenek” – tette hozzá. 

Az ET aggodalmát fejezte ki továbbá amiatt, hogy a kampány során a kormányon lévő Grúz Álom egyik képviselője azt mondta, fontolgatják az ellenzéki pártok betiltását a választást követően. 

A médiára kitérve a közleményben felhívják a figyelmet arra, hogy Grúziában a sajtó nagy mértékben függ a politikai élet szereplőinek anyagi támogatásától, a megfigyelők szerint pedig a sajtóorgánumok „nyílt elfogultságáról” számoltak be. „Bár a közszolgálati médiában a jelöltekről leadott anyagok többnyire pozitív vagy semleges színben készültek, jelentősen több időt kaptak a kormánypárt jelöltjei” – olvasható a közleményben, amelyben egyúttal aláhúzták, hogy az újságírók biztonsága továbbra is aggodalomra ad okot.