Az EU a biztosíték, hogy nem lesznek új Beneš-dekrétumok

Rudolf Kučera "Az európai nemzeti kisebbségek: a csehországi magyarok és lengyelek múltja és jelene" című nemzetközi konferencián szólalt fel Prágában. A tanácskozáson előadások hangzottak el a Beneš-dekrétumokról, az Európai Unió kisebbségpolitikájáról, valamint a csehországi magyarok és a lengyelek helyzetéről.

A neves történész, miután ismertette a Beneš-dekrétumok megszületésének előzményeit és körülményeit, rámutatott: a németeket és a magyarokat kollektív módon büntető rendeleteket a korabeli csehszlovák politikai elit minden része támogatta. "A Beneš-dekrétumok bizonyos mértékben máig is megterhelik a kétoldalú cseh-német és cseh-magyar kapcsolatokat, ezért ideje lenne megtalálni annak módját, hogyan lehetne őket hatályon kívül helyezni" - szögezte le Kučera.

"Kevésbé ismert, hogy a dekrétumok a csehországi lengyeleket is sújtották" - fejtette ki előadásában Stanislaw Gawlik, a csehországi lengyel kisebbség egyik vezetője. Elmondta: a II. világháború után a sportszervezeteken kívül az összes lengyel civil szervezetet betiltották. A lengyelektől elkobzott vagyon mai értéke mintegy 320 millió korona azaz mintegy 12-13 millió euró. "Ha ezt a pénzt a cseh állam visszaadná a lengyeleknek, szervezeteinknek semmiféle létfenntartásai és működtetési gondjai nem lennének" - jegyezte meg Gawlik.

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnöke szerint felül kellene vizsgálni az 1945-1946-os évek csehszlovákiai jogi aktusait. Duray Miklós bírálta a szlovák parlament azon határozatát, amely megerősítette a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségét. "Úgy vélem nem helyes ez a hozzáállás, mert a Beneš-dekrétumoknak máig is negatív hatásai vannak" - mutatott rá a politikus. Síkraszállt a dekrétumok által megkárosítottak kárpótlása mellett is.

"A vezető cseh és szlovák politikusok közül egyedül Jiří Paroubek, volt cseh szociáldemokrata kormányfő az egyedüli, akinek volt mersze kimondani, hogy a II. világháború után jogtalanság érte a németeket, a magyarokat és más kisebbségeket, s ezért joguk van a megkövetésre. Paroubek anyagi kárpótlásról ugyan nem szólt, de gesztusa nagyon értékes" - jelentette ki Kocsis László, a konferenciát megrendező csehországi Coexistentia-Együttélés politikai mozgalom országos elnöke.

Bauer Edit, az MKP európai parlamenti képviselője szerint a Beneš-dekrétumok "jogtalanságot szülő jogi normák voltak". Felhívta a figyelmet arra, hogy az elnöki rendeletek mellett a korabeli Szlovák Nemzeti Tanács idevágó rendeleteivel, határozataival is foglalkozni kell, mert azok is jogtalanságot szültek.

Az Európai Unióban a kisebbségekkel kapcsolatban sajnálatosan kétféle norma érvényesül. A belépés előtt az EU ellenőrzi, hogyan tartják be a jelölt országokban a kisebbségi jogokat, míg a tagállamokban ez a kontroll már nem működik - fejtette ki felszólalásában Duka Zólyomi Árpád, az MKP másik EP-képviselője.

Csehországban a legutóbbi népszámláskor nem egészen 15 ezer személy vallotta magát magyarnak, de szakértői becslések szerint a magyarok valódi száma mintegy 25 ezer körül van - jelentette ki Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnöke. Hangsúlyozta: a szövetség jó kapcsolatokat ápol a cseh és a magyar állammal is, s méltányolja azok segítségét tevékenységéhez.

Szőke László, prágai magyar nagykövet üdvözölte a fórumot, s reményét fejezte ki, hogy a tanácskozáson elhangzottak hozzájárulnak a témáról szóló ismeretek bővítéséhez. Szükségesnek vélte a csehországi magyarok helyzetének pontos feltérképezését, mert szerinte ez az alapja annak, hogy a fejlődési folyamatokat befolyásolni lehessen.

"Az Európai Unió a jövőről szól. Ha vannak olyan problémák, amelyek ezt beárnyékolják, akkor azokat a jövő érdekében mihamarabb meg kell oldani. Ide sorolhatóak a Beneš-dekrétumok is" - összegezte a tanácskozáson elhangzottakat Bauer Edit, aki Duka Zólyomi Árpáddal együtt a nemzetközi konferencia védnöke volt.