Az EP az EU-csatlakozás kritériumainak betartására szólította fel Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát és Koszovót

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásukban az EP-képviselők Bosznia-Hercegovinával összefüggésben elítéltek minden gyűlöletkeltő retorikát és zavarkeltő fellépést, ideértve az állami intézményekből való kivonulást és az intézmények működésének megbénítását.

Az EP azt kérte, hogy Bosznia-Hercegovina valamennyi állami intézménye folytassa az uniós csatlakozással összefüggő reformokat egyebek között a jogállamiság terén. Fontosnak nevezték, hogy az ország a tervek szerint megtartsa idén a választásokat, és végrehajtsa annak eredményét. Sajnálatukat fejezték ki, hogy hiányzik a politikai akarat az alkotmányos és választási reformról szóló tárgyalások elakadásának feloldására és a reformok idei választások előtti végrehajtására. A képviselők ezzel egyidejűleg figyelmeztették az országot, hogy a választási rendszerben semmilyen egyenlőtlenségnek, megkülönböztetésnek és elfogultságnak nincs helye.

Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban az EP aggodalmasnak találta Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos egyes, a szerb entitással kapcsolatos állításait, ezért felkérte az Európai Bizottságot, hogy a tagjaira vonatkozó magatartási kódex alapján értékelje a magyar biztos közelmúltbeli intézkedéseit.

Koszovóval összefüggésben a képviselők elismerték a politikai stabilizálódást és Pristina határozott elkötelezettségét az európai út mellett. Felszólították a tagállamokat, hogy számolják fel a Koszovóval szemben még mindig fennálló vízumkényszert.

Szerbiát az EP-képviselők arra szólították fel, hogy forduljon vissza az uniós integráció felé. „Sajnálattal állapították meg” az európai előrelépés hiányát, és azt írták: visszalépés tapasztalható egyes, az uniós csatlakozás szempontjából kiemelten fontos területeken. Továbbra is haladást várnak a jogállamiság, az alapvető jogok, a szólásszabadság, a média sokszínűségének erősítése és a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálása terén.

Az EP a közlemény szerint aggasztónak találta az unióhoz közeledő nyugat-balkáni országokban erősödő orosz és kínai beavatkozást és dezinformációt, valamint azt hogy – mint írták – Oroszországot és Kínát Szerbia és Magyarország segíti geopolitikai céljaik elérésében a Nyugat-Balkánon.