Az amerikaiak többsége előbbre valónak tartja a biztonságot

A CBS News kedd este nyilvánosságra hozott felmérése szerint 10-ből 6 megkérdezett elítélte, hogy a kormány terrorelhárítási céllal gyűjti az "átlagamerikaiak" híváslistáit. Csak csekély többség, 53 százalék gondolta úgy, hogy az eljárás szükséges eszköz a terroristák felkutatásához, az ezzel ellentétes véleményt 40 százalék képviselte.    A megkérdezettek háromegyede helyesli, hogy a kormány nyomon kövesse a terrorizmussal gyanúsított amerikaiak telefonhívásait. Csaknem ugyanilyen arányban értettek egyet azzal, hogy az Egyesült Államok megfigyelje a külföldön élők elektronikus levelezését.    Az amerikaiak csaknem 60 százalékát aggasztja, hogy a kormány terrorizmus elleni harca miatt csorbulhat a magánéletük sérthetetlensége. Nagyjából ugyanilyen arányú volt ugyanakkor azoknak az aránya is, akiket nem nagyon vagy egyáltalán nem aggaszt az, hogy figyelik a telefonos vagy az internetes kommunikációjukra vonatkozó adatokat.    A felmérés szerint az amerikaiak 46 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány megtalálta a kellő egyensúlyt a személyiségi jogok és a biztonsági aggályok között. Harminchat százalék szerint a kormány túl messzire ment, 13 százaléknak viszont az a véleménye, hogy nem tett eleget a biztonságért.     Ötvenhét százalék szerint az adatgyűjtésre vonatkozó kiszivárogtatások nem ártottak az Egyesült Államok terrormegelőzési képességének. Ezzel ellentétes álláspontot 30 százalék képviselt.    A The Washington Post és a Pew kutatóközpont legfrissebb felmérése szerint is hozzászoktak az amerikaiak a titkos megfigyelés lehetőségének gondolatához. Hatvankét százalékuk ugyanis fontosabbnak tartja a magánszféra sérthetetlenségénél a kormánynak azt a jogát, hogy a lehetséges terrorfenyegetés elhárítása érdekében nyomozást végezzen. Ennek ellenkezőjét csak 34 százalék gondolja.     A megkérdezettek 56 százaléka úgy vélekedett: elfogadható az a gyakorlat, hogy a kormányzat titkos bírósági végzések alapján amerikaiak millióinak hívásait követi nyomon. 41 százalék szerint nem az. Hét évvel ezelőtt, 2006-ban a washingtoni lap az ABC News közvélemény-kutatása még azt állapította meg, hogy 51 százalék értett egyet a Bush-érában folytatott lehallgatásokkal és e-mailek kikémlelésével.    Az online tevékenység megfigyelését ugyanakkor 2013-ban az amerikaiak 52 százaléka elutasítja, és csak a 45 százalékuk támogatja.    Csak közvetett összefüggésben áll az adatgyűjtési botránnyal az a kisebb szenzáció, hogy a Gallup közvélemény-kutató intézet kedd este nyilvánosságra hozott felmérése szerint fordulat állt be az előző elnök, George W. Bush megítélésében. A politikus 2005-ben annyira népszerűtlenül távozott a Fehér Házból, hogy a republikánusok még a 2012-es elnökválasztás idején is óvakodtak rá hivatkozni. Ma már viszont többen kedvelik őt, mint ahányan nem: a megkérdezettek 49 százaléka látja kedvező fényben a kormányzását, 46 százalék pedig még mindig rossz véleménnyel van róla.    A Rasmussen Reports keddi napi jelentése szerint Obama elnök támogatottsága a hármas botrány - a konzervatív csoportoknak az adóhivatal általi célzott ellenőrzése, az AP munkatársai és a Fox News tudósítójának megfigyelése és a bengázi terrortámadás kommunikációja - hatására, ha csekély mértékben is, de megfordult.     A közvélemény 51:47 százalék arányban már inkább rosszallással tekint Obama teljesítményére.  Biztonsági réseket nyitott az amerikai hírszerzési feladatok kiszervezéseAz amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) titkos iratainak kiszivárogtatása komoly kérdéseket vet fel azzal a sietséggel kapcsolatban, amellyel a kormányzat 2001 után külső vállalkozóknak szervezte ki a hírszerzési feladatokat - írta kedden a The Washington Post. A lap szerint az amerikai hírszerzésben soha nem bővítették ilyen ütemben az alkalmazottak számát: ma már minden negyedik közülük szerződéses és a hírszerző szervek titkos költségvetésének 70 százalékát, vagy még annál is többet magáncégek kapják.    A Booz Allen Hamilton tanácsadó cég, amely Edward Snowden munkáltatója volt, a vezető helyen áll a több mint 1900 cég között, amely több tízezer hírszerzési elemzőt bocsátott a rendszer rendelkezésére. Az álláshelyek sietős betöltése során azonban hibás eljárásokat alkalmaztak. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem vettek fel elegendő belső kormányzati munkatársat, akik a szerződéseseket irányították és felügyelték volna.    A folyamat részben annak az eredménye, hogy Washington még George W. Bush elnöksége alatt a kormányzati ügynökségek létszámának csökkentése mellett kötelezte el magát.    A hírszerzési költségvetés összértéke 2000 és 2010 között 250 százalékkal nőtt. Az NSA-nél a büdzsé megduplázódott, ezzel együtt az ügynökség fizikai infrastruktúrája is. Az NSA Washingtonhoz közeli, marylandi Ford Meade-ben található épületegyüttesének alapterülete megegyezik a Pentagonéval, az amerikai védelmi minisztérium a maga 600 ezer négyzetméterével a világ legnagyobb alapterületű irodaépülete.    A 2000-es évek közepére a hírszerző szervek függővé váltak a szerződéses munkatársaktól. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által alkalmazott külső munkatársak kémeket szerveztek be, az igazgatók testőrei voltak, segédkeztek a feltételezett szélsőségesek elfogásában és a titkos börtönökben a terroristagyanús személyek kihallgatásában is részt vettek.    A Pentagon hírszerző szolgálatai alkalmazottjainak átvilágítását végző Védelmi Biztonsági Szolgálatot (DSS) annyira túlterhelte a megnövekedett feladat, hogy 2006. április 28-án leállította a biztonsági ellenőrzéseket. A szolgálat kifutott a költségvetési keretéből és 700 ezer személy átvilágítását hagyta függőben. A kormányzat ezt a helyzetet úgy oldotta meg, hogy külső alkalmazottakat fogadott fel a biztonsági átvilágítások elvégzésére.    A biztonsági háttérvizsgálatok terén mutatkozó elmaradás jelentősen csökkent, és a korábban mintegy egy évig tartó, alacsony szintű átvilágítások átfutási ideje 4-6 hónapra mérséklődött, vélhetően a minőség rovására.    A Kormányzati Számvevő Szolgálat egy 2009-ben végzett felmérésében arra a megállapításra jutott, hogy a Pentagonnál 3500 átvilágítási vizsgálat - a vizsgált személyek csaknem 90 százalékának - esetében hiányos volt a dokumentáció. Ezek 22 százalékát mégis minden pótlólagos adatigénylés nélkül tovább engedték.    2011-ben több mint 4,2 millió kormányzati és szerződéses alkalmazott rendelkezett valamilyen szintű, titkos anyagokhoz való hozzáférési engedéllyel. Több mint 1,4 millió ember a szigorúan titkos adatokba is betekintést nyert. Utóbbiak közül 800 ezer tartozott a szövetségi alkalmazotti, félmillió a szerződéses és mintegy 100 ezer az egyéb kategóriába.  Belső vizsgálatot indított az amerikai kormány a károk felméréséreBelső vizsgálatot indított az amerikai kormány annak felmérésére, hogy milyen károkat okozott a nemzetbiztonságra nézve a titkos adatgyűjtésekkel kapcsolatos múlt heti kiszivárogtatás - mondta kedden egy amerikai hírszerzési tisztségviselő. Közben a Booz Allen Hamilton vállalat kedden bejelentette, hogy elbocsátotta Edward Snowdent, aki a kiszivárogtatás hátterében állt.    A belső vizsgálat független attól a nyomozástól, amelyet az igazságügyi minisztérium indított azt követően, hogy nyilvánosságra kerültek részletek a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által titokban folytatott adatgyűjtési gyakorlatról.    A tisztségviselő közlése szerint a  vizsgálattal a nemzeti hírszerzés igazgatója hivatalán belül a Nemzeti Kémelhárítási Hivatalt (NCIX) bízták meg.       A Booz Allen Hamilton  vállalat közlése szerint  arra hivatkozva szüntették meg Snowden munkaviszonyát, hogy a férfi megsértette a cég etikai szabályzatát.        Az Egyesült Államokban heves vita bontakozott ki az adatvédelmi jogok és a nemzetbiztonság egyensúlyáról azt követően, hogy Snowden részleteket fedett fel a The Guardian című brit lapnak arról, hogy az NSA titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából.    Az Európai Parlament kedden délelőtt soron kívül rövid vitát tartott a múlt héten kirobbant amerikai adatgyűjtési botrányról.    Tonio Borg fogyasztóvédelmi biztos az Európai Bizottság részéről elmondta, hogy a brüsszeli testületet aggasztják azok a hírek, melyek szerint az amerikai hatóságok amerikai internetes szolgáltató cégeken keresztül európai uniós polgárok adataihoz férhetnek hozzá.    "Az olyan programok, mint a PRISM, és a törvények, amelyek alapján az ilyeneket engedélyezik, feltehetően veszélyeztetik az uniós polgárok alapvető jogát a magánszférához és személyes adataik védelméhez" - jelentette ki. Borg szerint sok uniós állampolgár már korábban is tartott attól, hogy kiadott adatait másra is fel fogják használni, nem csak arra, amire az EU eredetileg felhatalmazást adott.    Az Európai Parlamentben helyet foglaló frakciók részéről felszólaló politikusok többsége felháborítónak, elfogadhatatlannak nevezte, hogy az amerikai hírszerzés tömegével hozzáférjen európai polgárok személyes adataihoz.     Edward Snowden, az amerikai titkos adatgyűjtés alapdokumentumát kiszivárogtató, Hongkongba menekült egykori CIA-alkalmazott Izlandot választaná menedékül - írta a Reuters.  Az új izlandi kormány azonban - elődeitől eltérően - már nem bátorítja az online tevékenységük miatt törvényen kívülre kerültek befogadását.    Izland azzal vált az internetes bűncselekményekért elítéltek egyik legfőbb menekülési célpontjává, hogy korábban otthont adott a titkos diplomáciai anyagokat kiszivárogtató WikiLeaks weboldal adománygyűjtő munkájának, előtte pedig befogadta a nemzetközi körözés alatt álló Bobby Fischer sakkvilágbajnokot.    - A titkosszolgálatok lehallgathatják a telefonbeszélgetéseket, de csak törvényes keretek között - kommentálta kedden az orosz államfő az amerikai titkos adatgyűjtést a Russia Today angol nyelvű orosz televíziónak adott interjúban. Vlagyimir Putyin hozzátette: mindenki előtt rég ismert, hogy az úgynevezett elektronikus felderítés ellenőrzi az állampolgárokat és a szervezeteket a nemzetközi terrorizmus elleni harc közepette.    Közben a Kommerszant című orosz napilap Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivőre hivatkozva azt közölte: ha Edward Snowden politikai menedékjogot kérne Moszkvától, az orosz hatóságok megvizsgálnák a kérdést.         Szakértők szerint Hongkong, ahol az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt technikusa legutóbb tartózkodott, nagy valószínűséggel teljesítené a kiszivárogtató kiadását, minthogy 1997-ben kiadatási egyezményt írt alá az Egyesült Államokkal.  Peking vétót emelhet a kiadatás ellen, ha úgy dönt, hogy Edward Snowdent úgymond politikai okokból üldözik. Amennyiben kiadják, a férfira súlyos börtönbüntetés vár: az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel kapcsolatos minden egyes dokumentum kiszivárogtatásáért 20 évet kaphat.     - A német kormány a sajtóból értesült az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) PRISM kódnevű programjáról, és magyarázatot vár Washingtontól - mondta kedden Berlinben a német belügyminiszter.    Hans-Peter Friedrich elmondta: összeállítják a német szempontból felmerülő kérdések listáját és megküldik Washingtonba, illetve felvilágosítást kérnek azoktól az amerikai cégektől is, amelyek a sajtóhírek szerint érintettek az ügyben.    A berlini belügyminisztérium mellett az igazságügyi minisztérium is kapcsolatba lépett az amerikai kormányzattal, Angela Merkel kancellár pedig Barack Obamától kér tájékoztatást az NSA világméretű adatgyűjtési programjáról a jövő héten, amikor az amerikai elnök Berlinbe látogat.