Az amerikai hírszerzés ellentámadása az "álszent" Európa ellen

Francia, német és spanyol lapok a napokban az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja, Edward Snowden által kiszivárogtatott titkos dokumentumokra hivatkozva arról számoltak be, hogy az amerikai hírszerzés európai telefonok millióiról gyűjtött hívásinformációkat, és lehallgatta többek között Angela Merkel német kancellárt is.      Az ügyben számos európai állam - köztük Magyarország - magyarázatot követelt az Egyesült Államoktól, míg az Európai Parlament (EP) és Németország küldöttséget menesztett Washingtonba, hogy tárgyaljon az amerikai hírszerzés irányítóival.      Az amerikai hírszerzés azonban meghátrálás helyett kommunikációs ellentámadást indított. A Reuters brit hírügynökség beszámolójából pedig az is kiderül: a színfalak mögött az amerikai tisztviselők mélyen csalódtak az "álszent" európaiakban, és amúgy nem látnak különösebb kivetnivalót az NSA kémkedésével kapcsolatban.      Az NSA egyik legfőbb védekezése, hogy a telefonos metaadatokat - a hívott számokra és a hívások idejére, de nem a kommunikáció tartalmára vonatkozó információkat - európai országok bocsátották Washington rendelkezésére. Ezt Keith Alexander tábornok, az NSA igazgatója kedden egy nyilvános kongresszusi meghallgatáson jelentette be, ami már csak azért is szokatlan, mert hírszerzési tisztviselők nem szoktak nyíltan beszélni tevékenységükről és az - igen kényes - együttműködési megállapodásokról, az Egyesült Államoktól pedig eddig távol állt, hogy ujjal mutogasson saját szövetségeseire.     Habár Alexander nyilatkozata vélhetően kellemetlen pillanatokat okozott Washington egyes szövetségeseinek, "az európaiak képmutatásának fényében" nem kell bűntudatot érezni azért, hogy az NSA vezetője "helyre tette a történetet" - mondta Paul Pillar, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) korábbi magas beosztású elemzője a Reutersnek.     Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő állítása szerint mielőtt Alexander a nyilvánosság elé állt, Washington egyeztetett az érintett országokkal. Egy másik tisztviselő szerint az ügy miatt nemzetközi össztűz alá került Barack Obama kormányzatának egyes tagjai az esetleges kellemetlenségektől függetlenül mindenképpen nyilvánosságra akarták hozni az említett információkat, mivel csalódtak az érintett európai államokban, amiért azok Washingtonra akarják lőcsölni a felelősséget olyan műveletek miatt, amelyekben maguk is tevékenyen részt vettek.     A csalódottság egyébként kölcsönös: a Washingtonba látogató EP-delegáció tagjai felháborodásuknak adtak hangot, amiért nem kaptak egyenes válaszokat kérdéseikre, és azzal riogattak, hogy a kémügy károkat fog okozni a kétoldalú gazdasági és diplomáciai kapcsolatokban.     Az NSA hónapok óta próbálja eloszlatni azon bírálatokat, amelyek szerint adatgyűjtési programja törvénysértő és túl kiterjedt. Legutóbb szerdán okozott botrányt, hogy a Washington Post szerint az NSA feltörte a Yahoo és a Google közötti kommunikációs csatornákat is. Korábbi hírek szerint az ügynökség hatáskörét átlépve figyelte meg amerikaiak millióit, internetes közösségi oldalaktól kért be információkat, és számos külföldi vezetőt - Merkel mellett például a mexikói és brazil elnököt - lehallgatott.     Mike McConnell, az NSA egyik korábbi igazgatója ugyanakkor egy szerdai konferencián azt mondta: Merkelnek nem kéne meglepődnie azon, hogy lehallgatták, mivel a nagyhatalmak vezetői a kémkedés első számú célpontjai.     "A világ első számú célpontja az Egyesült Államok elnöke, mindenki számára. Minden állam ezt csinálja" - fogalmazott.     Pillar szerint vélhetően az európaiak is mindent megtettek az amerikai kormányzat októberi leállása alatt annak érdekében, hogy információhoz jussanak arról, mi folyik Washingtonban. Peter Galbraith, az Egyesült Államok volt zágrábi nagykövete egy szerdai lapinterjúban pedig aról beszélt, hogy mindenki kémkedik mindenki után, állítása szerint őt is megfigyelték a horvátok.     Theódorosz Pangalosz volt görög külügyminiszter egy hétfői rádióinterjúban például elismerte, hogy ő személy szerint nagyon jól szórakozott az amerikai diplomaták lehallgatott beszélgetésein, amelyeket a görög hírszerzés bocsátott rendelkezésére.     Az NSA másik fő védekezése, hogy a Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokat félreértelmezte az európai sajtó. A francia Le Monde napilap például egy prezentációból származó diára hivatkozva állította, hogy az NSA európai telefonok millióit figyelte meg. Egy amerikai nemzetbiztonsági tisztviselő szerint azonban az inkriminált dia egy olyan programról szólt, amely során a francia hatóságok nagy mennyiségű feldolgozatlan hívásinformációt adnak át az amerikai ügynökségeknek.      Az adatgyűjtés célpontjai nem feltétlenül franciák voltak, mivel az átadott információk Franciaország határain kívül folytatott, de a francia hírszerzés számára (legalábbis az NSA-nél könnyebben) hozzáférhető hálózatokon keresztülhaladó hívásokat érintettek a Reuters forrásai szerint.     Egy másik forrás pedig azt állította, hogy a megfigyelés alanyai háborús övezetekben, illetve a nyugati terrorellenes akciók célpontjainak számító országokban tartózkodó személyek voltak, nem egyszerű európai civilek. Az így szerzett információk állítólag legalább három terrorelhárítási ügyben vezettek nyomra - mondta a tisztviselő a Reutersnek, azt hangoztatva, hogy "semmi botrányos nincs" a hasonló akciókban.