Évente több száz tonna aranyat csempésznek Afrikából Dubajba, ahonnan aztán más országokba, elsősorban Svájcba juttatják tovább - írta csütörtökön közzétett jelentésében a Swissaid svájci székhelyű, nem kormányzati szervezet. A csempészetben fegyveres csoportok is részt vesznek.
Az afrikai aranycsempészet növekedésére figyelmeztet egy svájci szervezet
Az afrikai arany útján címet viselő, az aranycsempészetet 2012 és 2022 között vizsgáló jelentés szerint – amelyet 54 afrikai ország adatai alapján állítottak össze – a szóban forgó időszakban mintegy 24-35 milliárd dollár értékű arany hagyta el Afrikát, azaz körülbelül 300-400 tonnát csempésztek ki a fekete kontinensről.
A csempészet ezen tíz év során több mint a duplájára nőtt.
A kontinensen bányásszák a legtöbb aranyat, elsősorban Ghánában, a Dél-afrikai Köztársaságban, Maliban és Burkina Fasóban. Az arany kulcsszerepet játszik az afrikai országok gazdaságában is, azonban nem csupán a bányászok és a bányaipari dolgozók megélhetése függ tőle, és nem egyedül az állami költségvetést erősíti, hanem sok esetben a különböző fegyveres csoportok is az arany segítségével tartják fenn magukat.
Az értékes ásvány így komoly szerepet játszik az emberi jogi jogsértésekben, a bányászati munkák pedig környezeti károkat is okoznak – olvasható a jelentésben.
A Swissaid becslései szerint 2022-ben az Egyesült Arab Emírségekbe importált arany több mint 66 százalékát afrikai országokból, illegálisan juttatták az Öböl menti országba.
Az „aranyvárosnak” is nevezett Dubajból ezt követően rendszerint Svájcba – mely az emírségek után az afrikai arany második legnagyobb felvásárlója –, illetve Indiába kerül az arany.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.