Állítólag megszületett a tűzszünet

ÖSSZEFOGLALÓ

Nem tudni, hogy Murszinak akartak-e válaszolni, de egy tegnap esti jelentés szerint az izraeli hadsereg röpcédulákat dobott le Gázaváros több negyedére, amelyekben felszólította a lakosokat, a biztonságuk érdekében haladéktalanul hagyják el lakóhelyüket.

Ezt követően a Hamász este bejelentette: kedden, közép-európai idő szerint 23 órától életbe lép a Kairóban megkötött tűzszünet.

Bankra, kormányépületekre és más célpontokra is csapást mért az izraeli hadsereg tegnap hajnalban, a hadművelet 7. napján. Mindkét oldalon folytatódtak a támadások. Hétfőn több mint 130 rakétát lőttek ki a palesztin övezetből izraeli területre, bár az éjszaka folyamán ezek száma jelentősen csökkent.

Az új izraeli célpontok közé tartozott egy bank, amelynek szolgáltatásait a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász is igénybe vette, továbbá több kormányépület Gáza városában és egy katonai vezető háza is. Az övezet déli és északi részén is számos célt támadtak az éjjel.

Palesztin források szerint tegnap délután Jeruzsálemben megszólaltak a légvédelmi szirénák, de helyi illetékesek cáfolták, hogy rakéta csapódott volna be a városban. A légiriadó idején a városközpontban lévő Dávid Király Szállodában tartózkodott Guido Westerwelle német külügyminiszter. A hadműveletnek már száznál több halottja és kb. ezer sérültje van palesztin oldalon.

Egy izraeli illetékes szerint Izrael ideiglenesen felfüggeszt minden szárazföldi hadműveleti tervet a Gázai övezetben, hogy esélyt adjon a Hamász és a zsidó állam közötti tűzszünetre irányuló egyiptomi erőfeszítéseknek. Benjámin Netanjahu hajnalra sürgősen összehívta kormányának kilenc miniszterét a válsághelyzet megvitatására. „Szó volt mind a diplomáciai erőfeszítések állásáról, mind a katonai műveletekről” – mondta a tisztségviselő. „Adunk még időt, de nem határtalanul” – fogalmazott később Mark Regev kormányfői szóvivő, aki szerint folytatódnak az előkészületek egy szárazföldi offenzívára.

Folytatódtak a diplomáciai egyeztetések is az erőszak csökkentése érdekében. A térségbe érkezett a német mellett több arab külügyminiszter, a Kambodzsában tartózkodó Obama amerikai elnök is a Közel-Keletre küldte a kíséretében lévő Hillary Clinton külügyminisztert. Ő Jeruzsálemben kezdi tárgyalásait Netanjahuval, azután Rámalláhban palesztin tisztségviselőkkel találkozik, majd Kairóban egyiptomi vezetőkkel folytat megbeszéléseket.

Miután az ENSZ BT-ben újfent nem tudtak megegyezni, Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője azt ajánlotta Clintonnak, sürgősen hívják össze a közel-keleti kvartettet.

Három amerikai hadihajó, amelyek már Gibraltártól nyugatra haladtak hazafelé a Virginia állambeli Norfolkba, parancsot kapott, forduljanak vissza a Földközi-tengerre, mert szükség esetén segíteniük kell Izraelben lévő amerikai állampolgárok kimenekítésében.

Készült két érdekes felmérés is. Az egyik szerint az izraeli közvélemény erősen (85 százalék) támogatja a légierő bevetését a Gázai övezetben, de bizonytalan egy szárazföldi offenzívával kapcsolatban. Benjámin Netanjahu kormányfő és Ehud Barak védelmi miniszter népszerűsége töretlen.

Egy másik felmérés szerint az amerikaiak 57 százaléka indokoltnak tartja a Gázai övezetben a Hamász ellen intézett izraeli katonai csapásokat. A gázai hadműveletet a republikánusok 74, a függetlenek 59, a demokraták 40 százaléka támogatja. A palesztinok támogatottsága 1988, vagyis az erre vonatkozó mérések kezdete óta sohasem emelkedett 18 százalék fölé. (MTI, TASR, ú)