Afganisztánba látogatott váratlanul a német külügyminiszter

A szóvivői közlésre hivatkozó hírügynökségi jelentések szerint a politikus az ország északi részén lévő Mazari-Sarifba érkezett, ahol az Afganisztánban szolgálatot teljesítő több mint háromezer német katona többsége állomásozik.    A szeptemberi választások után megalakult kormánykoalíció szociáldemokrata külügyminisztere ebben a minőségében először látogat Afganisztánba. Szerdán a német kormány tíz hónappal meghosszabbította Németország katonai jelenlétét Afganisztánban, a parlament alsóházának, a Bundestagnak ugyanakkor még jóváhagyását kell adnia erre a döntésre.    A Rheinische Post napilap internetes kiadásában december végén számvetést készített, amelyből kiderült: több mint 11 milliárd euróba került eddig a német államkincstárnak Németország részvétele az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) missziójában. A lap összesítéséből kiderül, hogy az ISAF-misszióban való közvetlen katonai részvétel 8,15 milliárd euróba került, a külügyminisztérium egymilliárd, a fejlesztési tárca pedig kétmilliárd eurót költött a műveletben való részvételre. A 2002-től 2013-ig számított 8,15 milliárd euró közvetlen katonai kiadás nem tartalmazza a katonák zsoldját, amelyet odahaza vesznek fel - mutat rá a lap.    Az említett forrás szerint a misszió 2002-es kezdete óta 51 német katona és három rendőr vesztette életét a közép-ázsiai országban. Thomas de Maiziere volt német védelmi miniszter azt mondta, hogy a második világháború óta sehol sem halt meg harcban annyi német katona, mint Afganisztánban.    Két évvel ezelőtt elkezdték a német katonák fokozatos kivonását, akkor még a Bundeswehr 5350 katonája szolgált Afganisztánban, számuk mára mintegy 3100-ra csökkent. A német hadsereg október 6-án adta át - a Guido Westerwelle akkori külügyminiszter részvételével tartott ceremónia keretében - a helyi biztonsági erőknek az észak-afganisztáni Kunduzban addig használt támaszpontját, ahol katonáik mintegy tíz évig állomásoztak a nemzetközi erők kötelékében.    A napokban tartott müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián Steinmeier hangsúlyozta, hogy Németország nem szakíthat a "katonai visszafogottság" elvével. A következő mondatában viszont a fegyveres erő alkalmazását mint végső megoldást említette, amit a szakértők  jelentős hangsúlyeltolódásként értékeltek. Szerintük ugyanis az előző ciklusban a világgazdasági válság és az euróövezeti államadósság-válság kezelése kötötte le az erőket. A NATO-vezette afganisztáni küldetés egyik legnehezebb szakasza is a 2009-2013 közötti időszakban volt, ezért nehezen lehetett volna akkor lakossági támogatást szerezni nagyobb szabású külföldi katonai akciókhoz - fűzik hozzá.