Áder Berlinben magyarázkodott, Orbánra ugyanez vár Brüsszelben

ÖSSZEFOGLALÓ

Berlin/Brüsszel/Budapest. Az EU-országok állam- és kormányfőinek csütörtöki–pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján kérdőre kell vonni Orbán Viktor magyar kormányfőt a hétfőn elfogadott alkotmánymódosítással kapcsolatban. Ezt Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője javasolta tegnap, felszólítva Áder János magyar elnököt, ne írja alá az alkotmánymódosítást. „Itt az ideje, hogy végre annak tekintsük az Orbán-rezsimet, ami – olyan kormányzatnak, amely a többség akaratát rákényszeríti a kisebbségre, és ekként az EU értékei ellenében cselekszik.”

Az Európai Bizottság szóvivője tegnap még nem tudta megmondani, meddig fogja tanulmányozni a testület a magyar alaptörvény-módosítás szövegét. Olivier Bailly nem mondott határidőt, de jelezte: az EB korábban ilyen esetekben „meglehetős hatékonysággal” járt el. Bailly szerint szerencsésebb lett volna, ha a módosítást még az elfogadás előtt megvizsgálják, de miután a magyar parlament már elfogadta, „ehhez az új helyzethez kell alkalmazkodni”. A szóvivő kitért arra is, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács részéről ezzel párhuzamosan a Velencei Bizottság is vizsgálni fogja a magyar alkotmánymódosítást.

Áder János tegnap Berlinben a Guido Westerwelle külügyminiszterrel, majd az Angela Merkel kancellárral folytatott megbeszélése után elmondta: megfigyelhető volt, hogy partnerei „nem kellő pontossággal kaptak tájékoztatást” az alkotmány módosításáról, s ő ezt a hiátust igyekezett pótolni. A német külügyi szóvivő közölte: a tárcavezető és a magyar államfő az alkotmányvitáról is tárgyalt, és az eszmecsere során „egymásnak meglehetősen ellentmondó” véleményeket fogalmaztak meg.

Angela Merkel kancellár kiszámíthatóbb gazdasági környezet kialakítását kérte Magyarországtól – tájékoztatott Áder, hozzátéve, a kancellár asszony felkérte őt, hogy közvetítse álláspontját, miszerint „nagyobb figyelmet kellene fordítani a jövőben a jogszabályok biztonságára, a jogbiztonságra, a kiszámítható gazdasági környezetre, mert a jogszabályok viszonylag gyakori változtatása nem teszi minden körülmények között kiszámíthatóvá a magyar gazdaságot”. (MTI, ú)