A vereckei honfoglalási emlékmű kálváriája

Pavlo Fedaka, a nacionalista irányzatú Ukrán Párt kárpátaljai szervezetének elnöke szerint "az ukrán-magyar barátság helyreállítása érdekében a magyaroknak kell kezdeményezniük a Vereckei-hágón álló emlékművük lebontását".

A honfoglaló magyarok többsége 895-ben az Északkeleti-Kárpátok gerincén, a Vereckei-hágón keresztül érkezett a Kárpát-medencébe. Ennek emlékére 1896-ban, a millennium évében honfoglalási emlékművet állítottak, amelyet előbb felrobbantottak, majd a világháború után, Kárpátalja Szovjetunióhoz való csatlakozásakor az emlékmű talapzatát is megsemmisítették. A honfoglalás millecentenáriumán, 1996-ban félbemaradt az új honfoglalási emlékmű építése. A jelenlegi, 2008-ban felavatott emlékmű, Matl Péter alkotása, a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbje a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálja. A "kapu" nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az emlékmű körüli, rendszerváltás utáni vitákról:
1994 végén Megbékélési emlékműként kívánta helyreállítani a lerombolt millenniumi emlékművet több külföldi és hazai magyar szervezet, köztük a Magyarok Világszövetsége (MVSZ).
1995. július 1. - Az MVSZ ünnepélyesen elhelyezte az emlékmű alapkövét.
1996. május 15. - Az ukrán népi mozgalom, a Ruh Kárpátaljai Regionális Szervezete tiltakozott az emlékmű felállítása ellen, miután az ukrán központi kormányzat azt már jóváhagyta.
1996. június 25. - Az emlékmű felállításával kapcsolatos előkészületek azonnali felfüggesztéséről rendelkezett Kárpátalja megye állami közigazgatásának első elnökhelyettese.
1996. augusztus 13. - Miután az ukrán kormány arra kötelezte a Kárpátalja megyei vezetést, hogy vonja vissza a vereckei emlékmű felállításához adott engedélyét, Ukrajna azt indítványozta Magyarországnak, hogy az ukrán-magyar államhatár egy pontján, esetleg a két országot összekötő híd valamelyikén épüljön emlékmű, a Kijev és Budapest közötti baráti kapcsolatokat jelképezésére.
1997-től a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a magyar diplomácia is napirenden tartotta a történelmi emlékhely felállításának ügyét, amelyben éveken át nem történt elmozdulás.
2002. március 5. - Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Ungváron Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával folytatott megbeszélést az emlékmű kérdéséről, különös tekintettel az 1939-ben Kárpátaljára bevonuló magyar csapatok által állítólag megölt szics-gárdisták ügyére. Moszkal arról tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy ukrán szaktörténészek szerint nincs nyoma az atrocitásnak. A kárpátaljai vezetés ezért készen áll arra, hogy a magyar és ukrán felet egyaránt kielégítő megoldást ajánljon a torzóban maradt emlékmű kérdésének rendezésére.
2007. december 6. - Budapesten bejelentették: magyar-ukrán munkacsoport jön létre a honfoglalási emlékmű létrehozásáért. A munkacsoportban a két ország érintett kormányzati szereplői és a művészeti életből felkért szakértők mellett helyet kaptak a kárpátaljai magyarság és a helyi ukrán szervezetek képviselői is.
2008. január 13. - A Kárpátaljára látogató Viktor Juscsenko ukrán és Sólyom László magyar államfő megállapodtak, hogy a Vereckei-hágón megépül a magyar honfoglalási emlékmű, Budapesten pedig az ukrajnai éhínség áldozatainak emlékműve. (Ez utóbbi emlékművet 2009 áprilisában avatták fel Budapesten.)
2008. február 21. - Megkapta a hatósági engedélyt a honfoglalási emlékmű építésének befejezésére a KMKSZ, az építési terület tulajdonosa. (Az avatási ünnepséget a két államfő jelenlétében tervezték.)
2008. március 11. - Oleg Tyahnibok, a Lviv megyei tanács egyik képviselője, a szélsőjobboldali Szvoboda Összukrajnai Szövetség elnöke olyan felhívás elfogadását javasolta, amely felszólítaná a kárpátaljai megyei tanácsot a vereckei emlékmű felavatásának megtiltására. - Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a honfoglalási emlékmű kapcsán is egyre erősödő ukrajnai magyarellenes sajtókampány miatt. - A lvivi (lembergi) megyei tanács felhívásban követelte az ukránokra nézve úgymond megalázó, nemzeti érzéseiket megcsúfoló valamennyi idegen jelkép eltüntetését Kárpátalja területéről.
2008. március 14. - Oleg Havasi, Kárpátalja kormányzója közleményben utasította vissza az emlékmű ellen tiltakozó ukrán nacionalisták állítását, amely szerint az emlékjelre felkerülne Nagy-Magyarország térképe vagy egyéb idegen állami jelkép, egyben cáfolta a radikálisok által terjesztett hírt, hogy az emlékművet március 15-én, Kárpát-Ukrajna kikiáltásának évfordulóján avatnák fel.
2008. március 16. - A honfoglalási emlékmű közelében ünnepélyes keretek közt elhelyezték az 1939-ben állítólag ott agyonlőtt 600 ukrán hazafi (szics-gárdisták) leendő emlékművének alapkövét.
2008. április 14. - Mihajlo Martin, a Kárpátalja megyei tanács elnökhelyettese kijelentette: a magyar emlékmű nem sérthet kegyeletet, mivel hivatalos vélemény szerint nem azon a helyen áll, ahol 1939-ben állítólag kivégezték a Husztra bevonuló magyar hadseregnek ellenálló ukrán fegyvereseket.
2008. április 24. - Viktor Juscsenko államfő sajtókonferenciáján kijelentette, hogy támogatja a vereckei emlékmű építését és a munkácsi turulszobor visszaállítását. Mint kifejtette, ez a gesztus az ukrán nemzet történelme és európaisága iránti tiszteletet példázza.
2008. június 20. - Ukrán nacionalista fiatalok csoportja ukrán címert és a Kárpátaljára 1939-ben bevonuló magyar csapatoknak ellenálló ukrán fegyvereseket dicsőítő márványtáblát szerelt fel a vereckei magyar emlékműre. Az ungvári magyar főkonzul kérte, hogy távolítsák el a táblát és a címert. A Szvoboda szövetség kárpátaljai szervezetének tagjai rendezvényt tartottak az emlékműnél, amelyet a "magyar nép vezeklésének emlékművévé" kereszteltek át. Az esemény alkalmából Kirilo ungvári és kárpátaljai ukrán pravoszláv püspök misét celebrált az 1939 márciusában kivégzett kárpáti szics-gárdistákért.
2008. június 22. - A nacionalista Szvoboda szövetség kárpátaljai megyei szervezete nyilatkozatban követelte az ukrán hatóságoktól az emlékmű és a munkácsi vár turulos oszlopának lebontását, valamint a magyar nemzeti zászlóknak a kárpátaljai magyarlakta települések közintézményeiről való eltávolítását.
2008. július 2. - Ukrán nacionalista szervezetek, köztük a Szvoboda és a Proszvita szövetség Kárpátalja megyei szervezeteinek vezetői beadvánnyal fordultak az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a Belügyminisztérium kárpátaljai részlegeihez és a helyi ügyészséghez a vereckei emlékműre helyezett ukrán állami jelképeket eltávolítók megbüntetését követelve.
2008. július 21. - A Vereckei-hágón felavatták a magyar honfoglalás emlékművét és mellette az úgynevezett kárpáti szics-gárdisták emlékjelét. A magyar emlékművet Bársony András kijevi magyar nagykövet, az emlékjelet Oleg Havasi, Kárpátalja megye kormányzója avatta fel. Az ünnepségen jelen volt Matl Péter munkácsi szobrász, a mű alkotója, Dmitro Tkacs, Ukrajna budapesti nagykövete és az UMDSZ vezetői. Az emlékművet építtető KMKSZ nem képviseltette magát az avatáson, amelyre a kárpátaljai magyar sajtóorgánumok nagy része sem kapott meghívót.
2009. március 8. - Ismeretlen tettesek súlyosan megrongálták a honfoglalási emlékművet. A magyar Külügyminisztérium megdöbbentőnek és felháborítónak tartotta a rongálást, s a minisztériumba kérette az ukrán nagykövetet.
2009. március 16. - Oleg Havasi, Kárpátalja megye kormányzója kijelentette: személyesen felügyeli a kárpátaljai magyar emlékművek megrongálása és meggyalázása ügyében folyó nyomozást, s döntött a vereckei emlékmű és az Ungvár főterén álló Petőfi-szobor őrzéséről.
2009. május 24. - Az ungvári és a beregszászi magyar főkonzulátusok munkatársainak részvételével megkezdődött a meggyalázott és megrongált emlékmű helyreállítása.
2009. június 11. - Kárpátalján az ügyészség megszüntette a bűnügyi eljárást a honfoglalási emlékmű márciusi meggyalázása és megrongálása ügyében, mivel a hatóság szerint az elkövetők nem sértették meg a közrendet.
2009. augusztus 30. - Ismeretlenek ismét meggyalázták a magyar honfoglalási emlékművet, felgyújtották az oltárkövét.
2010. április 4. - Ismeretlen elkövetők gázolajjal öntötték le az emlékművet, és meggyújtották. A lángokban elégtek a koszorúk, az oltárkő egyik oldalán lévő kereszt szétporladt.
2010. október 16. - A magyar kormány az emlékmű bizonytalan jogi helyzetének rendezését elősegítendő a KMKSZ-nek adta át a Vereckei Magyar Honfoglalási Emlékművet. (Az építmény hivatalosan nem minősül emlékműnek, jogállása azóta is rendezetlen.)
2011. február 19. - Ismét felgyújtották az emlékművet. A rendőrség őrizetbe vette a szélsőjobboldali Szvoboda párt Kárpátalja megyei szervezetének három, rongálással gyanúsítható vezetőjét. 21-én a bíróság szabadlábra helyezte és csoportosan elkövetett garázdasággal vádolta meg őket. A KMKSZ a gyújtogatást a kárpátaljai magyarság ellen irányuló cselekedetként értékelte.
2011. február 21. - Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke bejelentette, hogy a szervezet védnökséget vállal a vereckei emlékmű helyreállítása felett, pénzzel támogatja a munkálatokat, továbbá segít megszervezni az építkezést.