A schengeni határok védelméről tárgyalnak az uniós belügyminiszterek

Az afrikai és a Közel-Keletről indult migrációs hullám megfékezése érdekében, a schengeni határok ideiglenes visszaállításának szükségességéről, annak az unió egészére gyakorolt hatásairól, hosszú és rövid távú következményeiről tárgyalnak az unió illetékes miniszterei.    Az uniós határőrizeti ügynökség felmérése szerint a menekültek száma nem csökkent jelentősen a tél beálltával. Novemberben 150 ezer, decemberben 108 ezer menekült lépett Görögország és Olaszország területére. Tavaly egész évben összesen 1,4 millió bevándorló érkezett az unió területére a két országon keresztül, ez ötszöröse a 2014-es adatoknak. A Frontex jelentése szerint az Európába érkezők száma 2015-ben összesen 1,83 millió volt, amíg a megelőző évben mindössze 238 500 ember kért menedéket.    A közelmúltban vezető uniós politikusok úgy nyilatkoztak, hogy ha a legrövidebb idő alatt nem sikerül megoldani a migránsválságot, az a schengeni rendszert és az eurót is súlyosan veszélyeztetheti - mutatott rá a diplomata.    Az unió külső határvédelmének súlyos hiányosságai következtében összesen hat schengeni tagország, Németország, Svédország, Norvégia, Dánia, Ausztria és Franciaország vezetett be ideiglenes határzárat. Az intézkedések májusig maradnak érvényben, de a rendelkezések értelmében összesen két évig meghosszabbíthatóak. Az uniós belügyminiszterek informális találkozójukon arról tárgyalnak hétfőn Amszterdamban, vajon milyen intézkedések szükségesek a májusi határidőig, illetve abban az esetben, ha a határzárak még másfél évig érvényben maradnak - közölte a tanácskozás előkészületeit ismerő forrás.