A pakisztániakkal is harcoltak volna az amerikai kommandósok

Barack Obama elnök ragaszkodott hozzá, hogy az Oszama bin Ladent likvidáló amerikai kommandó elég erős legyen ahhoz, hogy ha kell, akár a pakisztáni rendőri erők ellenállásának leküzdése árán is kijusson a dél-ázsiai országból - közölte kedden amerikai kormányzati és katonai forrásokra hivatkozva a The New York Times (NYT).

Az amerikai lap szerint az egység eredeti létszámának megerősítésére vonatkozó elnöki utasítás arra utal, hogy Obama kész lett volna megkockáztatni egy fegyveres konfliktust is a "közeli szövetséges" Pakisztánnal, annak érdekében, hogy elfogja vagy megölesse az al-Kaida vezetőjét. Ez a jelenleginél is jobban elmélyítette volna a két ország közötti, abból kialakult ellentéteket, hogy a pakisztáni hadsereg nem vette észre: amerikai kommandó repült be helikoptereken Abbotábádba, s ott rajtaütést hajtott végre bin Laden rejtekhelyén.

"Az utasítás úgy szólt, hogy (a kommandósok) kerüljék el a konfrontációt, amennyire csak lehetséges. Ám megkapták a felhatalmazást arra is, hogy viszonozzák a tüzet, ha arra szükség lesz" - jelentette ki a lapnak egy névtelenül nyilatkozó, vezető amerikai kormánytisztviselő.

Az eredeti terv szerint két harci helikopter várakozott volna a határ afgán oldalán, hogy beavatkozzon, ha a helyzet úgy kívánja. Ez viszont 90 percnyi repülőutat jelentett volna bin Laden rejtekhelyéig. A lap szerint 10 nappal az akció előtt Obama felülvizsgálta a forgatókönyvet és feltette a kérdést parancsnokainak: vajon elegendően lesznek-e a rajtaütés részvevői ahhoz, hogy a pakisztániak beavatkozása esetén harcolva jussanak ki az országból?

Ezt követően két újabb, kommandósokat szállító helikopter csatlakozott a rajtaütést végrehajtó erőket szállító két Black Hawkhoz. A pakisztániakkal ugyan nem alakult ki összecsapás, de a két támogató járműre mégis szükség volt, amikor az egyik támadó helikopter a leszállás közben üzemképtelenné vált.

A küldetés közben amerikai felderítő gépek figyelték és hallgatták le azt, hogy a pakisztáni rendőrség és hadsereg miként reagált a rajtaütésre. Ez határozta meg, hogy mennyi ideig tartózkodhatnak az abbotábádi rejtekhelyen a kommandósok, adathordozók után kutatva.

Az amerikai kommandósoknak megtiltották, hogy kapcsolatba lépjenek a bin Laden rejtekhelye körüli lövöldözésre kivonuló pakisztáni egységekkel. Az összecsapás elkerülése érdekében az amerikai vezetőknek - köztük Mike Mullen vezérkari főnöknek - kellett volna felhívniuk pakisztáni kollégáikat.

A NYT szerint az amerikai hatóságok azzal is számoltak, hogy őrizetbe vehetik bin Ladent. Erre az eshetőségre számítva készenlétben állt egy kihallgató tisztekből, tolmácsokból és ügyvédekből álló csapat. A szakemberek az amerikai haditengerészet egy hajóján, feltehetően a Carl Vinson repülőgép-hordozó fedélzetén várakoztak, amely az Arab-tengeren, a pakisztáni partok közelében vetett horgonyt.

Bin Laden első kihallgatásain az amerikaiak azt szerették volna megtudni, hogy van-e előkészületben valamilyen terrortámadás és hogy hol rejtőzködik az al-Kaida többi vezetője. Mivel azonban a terrorista vezér életét vesztette, az erre az eshetőségre felkészített másik csapat lépett akcióba, amely elvégezte a holttest kriminalisztikai vizsgálatát, aztán lefürdette és a tengerbe temette azt.

A kormányzati illetékesek ugyanakkor elismerték, hogy az akció mindig is inkább a likvidálás felé hajlott, annak a lehetőségnek a fényében, hogy a terrorista vezér fegyvert vagy robbanómellényt viselhet.

Az al-Kaida terrorszervezet fejét hétfőre virradó éjjel ölték meg abbotábádi házában amerikai kommandósok. A rajtaütés és a likvidálás körülményeiről eleinte ellentmondásos részletek láttak napvilágot. Először tűzharcot emlegettek a hivatalos jelentések, majd Washington kénytelen volt beismerni, hogy bin Ladennél nem volt fegyver, amikor a kommandósok közelről fejbe és mellbe lőtték.