A Nyugat és Oroszország szembenállásáról írtak európai lapok

A párizsi Libération szerint Vlagyimir Putyin el akarja tiporni Ukrajnát, vazallus állammá akarja tenni, amelyet katonai megszállással, majd területe egy részének elszakításával akar meggyengíteni. Az orosz elnök az európaiak bátortalanságára épít, és megfélemlítéssel akarja elérni a célját - ahogy azt korábban megtette Grúziában és Örményországban. Putyin tetteit a KGB szellemisége hatja át, az az ő valódi politikai iskolája. Európának most bátran és határozottan kellene fellépnie ezzel az emberrel szemben, aki csak az erő nyelvét érti és mindig - gyakran joggal - ellenfelei gyengeségére épít - írja a baloldali francia lap.    Egy közvetlen nyugati katonai beavatkozás Ukrajnában elképzelhetetlen, ahogy azt Putyin elnök is pontosan tudja - mutat rá a londoni The Independent. Azonban vannak más módszerek, amelyek érzékenyen érintenék Moszkvát. Például Oroszország kizárása a G8-csoportból vagy szankciók bevezetése orosz intézményekkel szemben. Még ennél is fájdalmasabb lenne korlátozni Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez. A legfontosabb azonban az lenne, hogy Barack Obama vegye kézbe az irányítást olyan nyomatékkal és határozottsággal, amelyet az utóbbi időben gyakran hiányoltak az amerikai elnök politikájából.    Vlagyimir Putyin a hidegháború embere - állapítja meg kommentárjában a francia Le Monde. Szerinte Oroszország "elveszíti" Ukrajnát, ha Kijev gazdasági partnerségre lép Brüsszellel. Ezért destabilizáló háborút folytat Ukrajna ellen azzal a céllal, hogy megtiltsa egy esetleges megállapodás tető alá hozását a Nyugattal. Putyin következetesen Oroszország ellenségeinek állítja be a nyugati országokat, ez megszólalásainak alapvető eleme. Európának nem kellene meglepődnie az oroszok erőszakos krími fellépésén, hiszen az egy olyan férfi természetéből adódik, aki - saját maga állítása szerint - feltétel nélküli nosztalgiával gondol vissza a Szovjetunióra.    A szófiai Kapital Daily arról ír, hogy a Krím sorsát illetően két opció lehetséges: lehasítják a félszigetet Ukrajnáról és átadják Oroszországnak, vagy Ukrajnán belül hagyják a területet, de erős orosz befolyás alatt. Moszkva számára az utóbbi sokkal jobb fejlemény lenne, mert azzal elérnék egy újabb befagyasztott konfliktus létrehozását egy szomszédos államban. Ezek a befagyasztott konfliktusok jól kihasználható eszközök az irányításra Oroszország kezében. Az Oroszország és a NATO közötti államokat - Fehéroroszországot, Ukrajnát, Moldovát, Örményországot - Moszkva különböző módszerekkel irányítja, de mindenekelőtt a krímihez hasonló jegelt konfliktusok révén - mutat rá a bolgár napilap. Kíméletlen, durva játék ez, és valószínűleg újabb ellenszenvhullámot vált majd ki Oroszországgal szemben a szomszédos országok, illetve Európa és az Egyesült Államok részéről. De ahogy azt Putyin és (Dmitrij) Medvegyev láthatta 2008-ban, az érzelmek lecsillapodnak, a kapcsolatok egy idő után javulnak, és a katonai győzelmekből politikai előny kovácsolható. Sajnos kiderülhet, hogy az oroszok helyzetmegítélése az ukrán válságban sokkal megfontoltabb, mint amilyennek jelenleg látszik. Kreml-tanácsadó: ha szankciókkal sújtják, Moszkva leállíthatja az amerikai hitelek törlesztésétOroszország megszüntetheti a dollár tartalékdevizaként kezelését, és megtagadhatja az orosz intézmények amerikai bankok felé fennálló hiteleinek törlesztését, ha az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vezet be Oroszország ellen - közölte kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint. Washington az ukrajnai beavatkozás miatt fenyegette meg szankciókkal Moszkvát. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke hétfőn közölte: a testület egyeztet a kormányzattal többek között orosz magánszemélyek elleni lehetséges szankciókról, vízumtilalomról és anyagi javak befagyasztásáról.    A keményvonalas hírében álló Kreml-tanácsadó, Szegej Glazjev közölte: ha az amerikai szervek befagyasztják orosz üzletemberek és magánszemélyek számláit, Moszkva javasolni fogja az orosz kézben lévő amerikai államkötvények eladását.    "Kitűnő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat ápolunk (Oroszországtól) keletre és délre lévő partnereinkkel, és meg fogjuk találni a módját, hogy teljesen megszüntessük az Egyesült Államoktól való függést, sőt nagy nyereséggel kerüljünk ki a szankciók alól" - fogalmazott Putyin orosz elnök gazdasági tanácsadója.    Oroszország korábban többször érvelt amellett, hogy az amerikai dollár helyett a jelenleg csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elszámolási egységeként szolgáló SDR lehetne az első számú tartalékdeviza a világon. A Hospodárské Noviny a V4-ek ukrán válságra adott reagálásárólMíg Lengyelország és Csehország határozottan reagáltak az orosz-ukrán konfliktusra, addig Magyarország és Szlovákia óvatosak - állítja a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap, elemezve a V4-es csoport egyes országainak az ukrajnai fejleményekkel kapcsolatos álláspontját. "A válságra való reagálás a jellemek próbája. Ez az egyszerű megállapítás a nemzetközi politikára is érvényes egy olyan időben, amikor Közép-Európának olyasmire kell reagálnia, amit 25 éve nem élt meg: háború veszélye egy szomszédos országban" - írja a lap.    Lengyelországban az ukrán válság szinte csodát tett: az összes mértékadó politikai erő képes volt megegyezni a közös fellépésben - mutat rá Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatának vezetője. A máskor "nagyon veszekedő politikai színtér bel- és külföld felé egyértelmű jelzést adott, hogy ebben a pillanatban Lengyelország egyik alapvető nemzeti érdeke van veszélyeztetve - a keleti szomszéd stabilitása, amely felett Varsó egyfajta védnökséget vállalt az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatban" - írja a szerző.    A V4-ek között Lengyelország után Csehország reagálása volt a második legerősebb, miután Lubomír Zaorálek külügyminiszter hivatalába kérette a prágai orosz nagykövetet, "és a krími orosz beavatkozást az 1968-as Csehszlovákiához hasonlította". Csehország ugyan közvetlenül nem határos Ukrajnával, de az országban legalább 120 ezer ukrán állampolgár él, ami az EU-tagállamok keretében a legmagasabb szám.    Az eddigi magyar reagálás "jellemző Orbán Viktor miniszterelnök kormányára, amely nemrégiben váratlan üzletet kötött Moszkvával a Paksi atomerőmű új blokkjainak felépítéséről" - mutat rá Ehl. Megjegyzi: a hivatalos nyilatkozat szerint Budapestet leginkább az aggasztja, nehogy a konfliktus kedvezőtlenül érintse a Kárpátalján élő magyar kisebbséget.    "Ugyanakkor tény, hogy amikor 2008-ban az orosz katonaság megtámadta Grúziát, Orbán nagyon éles elítélő nyilatkozatot adott ki" - emlékeztet a szerző. Hozzáteszi: ennek következtében érthető, hogy egy hónappal a választás előtt a témát felkapta a baloldali ellenzék.    "Szlovákia szintén nagyon óvatos, miniszterelnöke, Robert Fico pedig az elnökválasztási kampány kellős közepén van" - írja a lap. Fico ezért nagyon megfontoltan csak arra szólított fel, hogy Ukrajna problémáit ne fegyverekkel, hanem diplomáciai úton oldják meg, és beismerte "hogy nem igen tud tájékozódni az ukrajnai helyzetben".    Az ukrajnai válság része az Oroszországhoz fűződő viszonynak. Az arra való reagálások azt mutatják, milyen viszonyt alakítottak ki eddig az egyes államok Moszkvával, s mennyire képesek és készek segíteni az európai uniós és NATO partnereiket a megoldás keresésében.    "Az EU és a NATO brüsszeli központjából nézve az ilyen szövetségesek elég szomorú látványt nyújtanak" - véli a szerző. Jacenyukkal is egyeztetnek az uniós állam- és kormányfőkA csütörtöki rendkívüli EU-csúcsot megelőzően az Európai Unió állam- és kormányfői Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel is átbeszélik az Ukrajnában kialakult helyzetet - jelentette be kedden a Twitteren Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A volt belga miniszterelnök hétfőn délután jelentette be, hogy az ukrán válság megvitatására rendkívüli uniós csúcsot hívott össze. Az orosz állami tévé kivágta Jared Letónak az Oscar-díj átadásakor Ukrajnáról mondott szavaitA Pervij kanal orosz állami tévécsatorna kivágta Jared Leto amerikai színésznek az Oscar-díj átadóján Ukrajnáról és Venezueláról mondott szavait, azt a részt, amikor azokhoz szólt, akik álmaik megvalósításáért küzdenek – írta kedden az Ukrainszka Pravda című ukrán hírportál. Jared Leto kapta vasárnap este Hollywoodban a 86. Oscar-gálán a legjobb férfi mellékszereplőnek járó arany szobrocskát a Mielőtt meghaltam című filmben nyújtott alakításáért.    A színész-zenész a film alkotóin kívül édesanyjának és fivérének mondott köszönetet azért, hogy valóra válthatta álmát, majd azt mondta, ezen az estén Ukrajnától Venezueláig azokra is gondol, akik hozzá hasonlóan valóra akarják váltani vágyaikat.   "Azt szeretném mondani, hogy mi itt vagyunk, miközben maguk azért küzdenek, hogy megvalósítsák álmaikat, hogy életre keltsék a lehetetlent" - fogalmazott, hozzátéve, "ma este magukra gondolunk".   A Pervij Kanal a korábbi tervektől eltérően nem közvetítette élőben az Oscar-gálát, a döntést az ukrán válsággal kapcsolatos hírek elsődlegességével, azok "nagy számával" indokolták. A díjátadóról készült felvételt pedig "korrigálták".