A menekültválság és a terror éve volt

Idén a világot legjobban megrázó terrorcselekmények Párizsban történtek, de a terrorizmus áldozatainak többsége a harmadik világ országaiban, ezen belül is Szíriában, Irakban, Afganisztánban, Pakisztánban és Nigériában vesztette életét. A legtöbb terrorcselekmény miatt bekövetkezett haláleset két iszlamista szervezet, a Boko Haram és az Iszlám Állam (IÁ) lelkén szárad. A nigériai Boko Haram a legvéresebb terrorszervezetként idén átvette a „vezetést” az Iszlám Államtól, mivel minimum 600-zal több, közel 7000 ember haláláért felel.

Terror és a dzsihádisták

Nagyon durván kezdődött az év. Január 7-én egy iszlamista szélsőséges testvérpár 12 embert mészárolt le Párizsban a Charlie Hebdo szatirikus hetilap székházánál, velük hajtóvadászat után végeztek. Másnap egy, az előző napi tettesekkel kapcsolatban álló iszlamista férfi lelőtt egy fegyvertelen rendőrnőt, majd egy kóser élelmiszerboltban négy embert ölt meg, a rendőrség vele is végzett. Január 11-én Párizsban másfél millió ember tüntetett a szólásszabadság mellett, tiltakozva az erőszak ellen. Franciaország megerősítette biztonsági szolgálatait, szigorúbbá vált az ellenőrzés, mindhiába. November 13-án ugyanis összehangolt terrortámadást hajtottak végre Párizsban, az éttermekben, koncertteremben, stadionban elkövetett vérengzésnek 130 halálos áldozata volt. A tettesek utáni hajsza során a rendőrség 18-án rajtaütésben hiúsított meg egy újabb támadást. A felelősséget az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezet vállalta, a tetteseket francia és belga állampolgárságú, második generációs bevándorlókként azonosították. A merényletek után rendkívüli állapotot hirdettek ki, amelyet a francia parlament három hónapra meghosszabbított, Brüsszelben, az EU székhelyén egy hétig a legmagasabb szintű terrorfenyegetettség volt érvényben. Franciaország fokozta hadműveleteit Szíriában, majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa november 20-án felhatalmazást adott az erő alkalmazására az IÁ ellen.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"214172","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"320","style":"width: 600px; height: 400px;","title":"Megemlékezés a párizsi terrortámadások áldozatairól","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Az Iszlám Államnál maradva, úgy tűnik, a szélsőséges szunnita szervezet túljutott az óévben zenitjén, ugyanis súlyos vereséget szenvedett a szíriai kurdoktól a Kobani városáért folytatott harcban, az iraki hadsereg pedig a Bagdad közeli Tikritből füstölte ki az iszlamistákat, december végén pedig a tartományi székhelyről, Ramádiból. A dzsihádista terrorszervezet felrobbantott egy kétezer éves római kori templomot az UNESCO világörökségi listáján szereplő szíriai Palmürában. Mindeközben az USA és szövetségesei fokozzák bombázásaikat az állásaik ellen, Oroszország pedig szeptember végétől intenzív légi csapásokba kezdett – egyrészt kíméletlenül bombázza az IÁ állásait, másrészt a Bassar el-Aszad szír elnökkel szembeszegülő felkelők sorait is ritkítja. A Damaszkusz oldalán beavatkozó Moszkva tovább fokozta a 2011 márciusa óta tartó szír polgárháború ütötte sebeket – a mindenki mindenki ellen folytatott csatározások csak az év első felében 23 ezer életet követeltek.

Miután október 31-én az egyiptomi Sínai-félsziget fölött az Iszlám Állam által elkövetett merénylet következtében lezuhant egy orosz turistákat szállító repülőgép, Oroszország a 224 emberéletet követelő terrorcselekmény miatt november közepétől fokozta légi csapásait Szíriában az IÁ ellen. Sajnos, a nemzetközi terrorszervezet csápjai messzire érnek, a terrort kiterjesztették Líbiára is – februárban ellenőrzése alá vonta Szirte tengerparti várost, és az ottani káoszt kihasználva 5000 fős milíciát épített ki. Jemenben pedig az IÁ és az al-Kaida jemeni szervezete használja ki a polgárháború adta lehetőségeket. Az országban az igazi problémák akkor kezdődtek, amikor január 22-én a síita húszi lázadók lemondásra kényszerítették Abed Rabbo Manszúr Hádi államfőt. A polgárháború máig tart az Arab-félsziget legszegényebb országában, a rendezést azt sem segítette, hogy Szaúd-Arábia légi ereje márciusban beavatkozott a konfliktusba, és segítségével a kormányerők visszafoglalták a kulcsfontosságú kikötővárost, Ádent.

A terrorkörkép nem volna teljes, ha nem említenénk meg, hogy március 18-án egy tuniszi múzeumban iszlamista terroristák 24 emberrel végeztek, közülük 20 külföldi turista volt. Június 26-án a Földközi-tenger partján fekvő Szúsza város két szállodájának strandján merénylők 38 külföldi turistát lőttek le, a felelősséget ezúttal is az Iszlám Állam vállalta.

Milliónyi menekült

A terrorizmussal, a belviszályokkal összefüggésbe hozható az év legfontosabb eseménye, a menekültválság. Nem csoda, hiszen 2015-ben az év végéig már több mint egymillió menekült érkezett az unió területére, ami a négyszerese a tavalyinak, amely már szintén jóval magasabb volt a korábbi évekhez képest. Van olyan ország, ahol szívesen, vagy kevésbé szívesen, de befogadják őket, és olyanok is, amelyek egyáltalán nem kértek belőlük; talán erről volt leginkább szó a diskurzusban, úgy hogy szinte semmit sem tudunk arról, hogy kik is ők valójában, és milyen állapotok uralják szülőföldjüket, vagy például a török menekülttáborokat, amelyekben milliónyian tartózkodnak.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"214173","attributes":{"alt":"","author":"MTI","class":"media-image","height":"319","style":"width: 600px; height: 399px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Az Európai Unió közben egész évben megosztott volt a kérdésben: a brüsszeli vezetők többsége, An-gela Merkel német kancellárral és pár másik ország vezetőjével kiegészülve a befogadás és a szétosztási kvóta mellett szólaltak fel, Magyarország és Szlovákia a másik két visegrádi országgal együtt viszont ellene van minden ilyen ötletnek. Az EU belügyminiszterei szeptember 22-én minősített többségi szavazással megállapodtak, hogy két év alatt 120 ezer, főként Olaszországtól és Görögországtól átvett menekültet osztanak szét az unió 23 tagállama között. A döntést december 2-án Szlovákia, majd másnap Magyarország is megtámadta az Európai Bíróságon. Az Európai Unió októberi csúcstalálkozóján a közös határ őrizetének megerősítéséről tárgyaltak, és akciótervet fogadtak el arról, miként működhetnének együtt Törökországgal az onnan induló migránsáradat megállításában. Itt tartunk most, igaz, az EU-s határőrizet megerősítésében – ahogy pillanatnyilag kinéz – sikerült megállapodni.

Görög sorstragédia

Az év első felében, legalábbis az Európai Unióban, a görög pénzügyi-gazdasági válság megoldásának kérdése vitte a prímet. Nemcsak 2015-ös történet a görögök válsága, hiszen az már 2009 óta tart, de új fejezet nyílt meg januárban, amikor a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) nyerte a választást, amely a nemzetközi hitelezők – az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – által megkövetelt megszorítások felmondásának ígéretével jutott hatalomra. A hitelezőknek végül sikerült megállapodniuk Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel. Igaz, ehhez rengeteg tárgyalás, egy népszavazás és egy újabb, szeptember végi választás, és a (be nem vallott) görög csőd is szükséges volt. Közben mindvégig ott lappangott a háttérben egy az EU történetében soha nem látott eshetőség: a grexit, vagyis hogy Görögország elhagyja az eurozónát. Ez egyrészt a világ legnagyobb pénzügyi bukása lett volna, valamint az EU egyik alappillérét, a közös valuta rendszerét rázta volna meg.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"214174","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"320","style":"width: 600px; height: 400px;","title":"Alexisz Ciprasz görög kormányfő","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Maradva a gazdaság világánál, az Egyesült Államokban ősszel robbant ki a Volkswagen-ügy, amely arról szól, hogy az autógyártó egy beépített szoftver segítségével hamisította meg a tesztek során dízelüzemű modelljeinek károsanyag-kibocsátását. Bizonyos autóknál csak szoftverfrissítés szükséges, más autóknál azonban hardveren is változtatásokat kell végrehajtani, ezekhez januárban kezd neki a gyártó. Összesen 11 millió autóról van szó, nemcsak Volkswagenekről, hanem Audikokról, Škodákról és Seatokról is. A dízelbotrány miatt a cég több vezetője lemondott, köztük a vezérigazgató, Martin Winterkorn is, valamint 15 év után először könyvelt el veszteséget a német cégóriás. A harmadik negyedévre vonatkozó gyorsjelentésében a vártnál is magasabb, 3,48 milliárd eurós működési veszteségről számolt be.

A tömeggyilkos pilóta

Március 24-én a francia Alpokban lezuhant a Germanwings német diszkont légitársaság gépe, a szerencsétlenségnek 150 áldozata volt. Általános megdöbbenést keltve kiderült, a másodpilóta, Andreas Lubitz szándékosan vezette a gépet egy hegynek. Lubitz attól félt, egyszer megvakul, emiatt depressziós lett, orvosnál is járt. Egyes sajtóértesülések szerint nemhogy repülőt, de még csak autót sem vezethetett volna a pilóta, olyan erős gyógyszereket szedett. Azonban a titoktartás miatt orvosai erről nem tájékoztatták sem a Germanwingset, sem anyacégét, a Lufthansát, igaz, Lubitz az orvosoknak azt állította, hogy problémái miatt betegszabadságon van. A légi közlekedésbe vetett közbizalom megrendülését is észlelve a tragédiát követően több olyan légitársaság is bevezette a „kétemberes szabályt”, amelyik ezt korábban még nem alkalmazta. Ez azt jelenti, hogy a pilótafülkében sosem maradhat egyetlen ember, amint ez a Germanwings járatán megtörtént. Emellett több társaság szúrópróbaszerű pszichológiai vizsgálatot is bevezetett, politikusok pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy bizonyos esetekben szükséges lenne enyhíteni az orvosi titoktartás szabályain.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"214175","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"366","style":"width: 600px; height: 458px;","title":"Andreas Lubitz, a tömeggyilkos pilóta","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Bár a december is durva brit árvízzel és az USA több államában taroló tornádókkal búcsúzik, a legnagyobb idei természeti katasztrófa április 25-én történt. Több mint nyolcezer ember vesztette életét az utóbbi nyolc évtized legsúlyosabb, a Richter-skálán 7,9 erősségű nepáli földrengésében. A Katmandu-völgyben sok ház a földdel vált egyenlővé, számos műemlék megrongálódott, a Mount Everesten lavinák sodortak el hegymászókat. A rengés súlyos károkat okozott a himalájai országgal szomszédos államokban is.

Végül néhány jó hír

Végezetül említsük meg, hogy a világpolitikában azért akadt néhány jó hír is. Július 14-én létrejött a vitatott iráni atomprogramról szóló átfogó megállapodás Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között. A 13 éves vitát lezáró egyezség szavatolni akarja, hogy a programot ne használják katonai célokra, cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket. Ennek betartását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzi.

Július 20-án az Egyesült Államok és Kuba helyreállította az 1961-ben megszakadt nagykövetségi szintű diplomáciai kapcsolatokat. November 8-án Mianmarban (az egykori Burma) a 25 éve első szabad választásokon abszolút többséget szerzett a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji vezette ellenzéki Nemzeti Liga a Demokráciáért. Végül december 6-án az elhúzódó gazdasági válság sújtotta Venezuelában a jobboldali ellenzék kétharmados többséget szerzett a parlamenti választásokon, véget vetve a kormányzó, a Hugo Chavez exelnök fémjelezte szocialista párt 16 éves hatalmi monopóliumának. (MTI, hvg, VS)