A megfigyelés a terrorizmus elleni harc eszköze

A Magánéleti és Polgári Szabadságjogok Felügyeleti Bizottság (PCLOB) nevű öttagú, Barack Obama elnök által kinevezett független bizottság helyi idő szerint szerdán hivatalosan jóváhagyta az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) külföldi megfigyelő programjairól - közöttük a PRISM-ről - szóló vaskos jelentést, amelynek célja a programok működésének elemzése és törvényességének megállapítása. A jelentés szerint a megfigyelések alapján több mint száz embert vettek őrizetbe több év alatt.

Az NSA programjainak nem teljes, mintegy harminc esetre kiterjedő elemzése alapján a bizottság megállapította, hogy az e programok révén megszerzett információk "lehetővé tették korábban ismeretlen terroristák, illetve tervezett merényletek azonosítását", húsz másik esetben pedig folyamatban lévő terrorellenes ügyek nyomozásának kiegészítését. "Az ügyekkel kapcsolatos hozzávetőleges számítás alapján jóval több mint száz embert vettek őrizetbe terrorcselekményekkel kapcsolatos bűncselekmények miatt" – áll a jelentésben.

A PCLOB szerint az általuk vizsgált esetek közül 15 az Egyesült Államokkal – itt tervezett merényletekkel, illetve ügynökök tartózkodási helyével -, mintegy negyven másik pedig kizárólag külföldön működő ügynökökkel és tervezett merényletekkel volt kapcsolatos. Edward Snowdennek, az NSA volt szerződéses alkalmazottjának tavalyi kiszivárogtatásai után a nemzetbiztonsági ügynökség védelmébe vette megfigyelő programjait, arra hivatkozva, hogy 54 esetben sikerült azok segítségével terrorcselekményeket feltárni. Ezek többsége külföldi országokat érintett: 13 az Egyesült Államokat, 25 Európát, öt Afrikát és 11 Ázsiát – közölte az NSA.

Az 1978-ban elfogadott külföldi hírszerzési megfigyelési törvény (FISA) 702. szakasza alapján az Egyesült Államok bírói meghatalmazással megfigyeli a száloptikai kábeleken haladó adatforgalmat, hogy ellenőrizze a külföldön élő külföldieknek az amerikai távközlési rendszereken áthaladó elektronikus leveleit, webes chatelését, szöveges üzeneteit és más kommunikációját. A törvénybe 2008-ban beillesztett 702. szakasz tartalmazza az úgynevezett PRISM programot, amelynek segítségével az NSA külföldi hírszerzési adatokat gyűjt a Google, Facebook, Microsoft, Apple és szinte mindegyik nagy amerikai távközlési cégen keresztül folyó kommunikációról.

Miután az internetes kommunikáció száloptikai kábeleken és a kibertérben (úgynevezett felhők segítségével) folyik, az adatgyűjtés elkerülhetetlenül érinti azokat az amerikaiakat is, akinek semmi közük sincs a terrorizmushoz vagy a hírszerzéshez. Emberjogi aktivisták aggodalmukat fejezték ki, hogy a megfigyelési program egyéni figyelmeztetések nélkül amerikaiak magánjellegű kommunikációira is kiterjed. Egyesek felvetették, hogy egy ilyen program az alkotmány negyedik módosítása alapján akár törvénysértő is lehet.

Az egy demokrata párti szövetségi bíróból, a magánélet védelmére szakosodott két szakértőből és két volt republikánus igazságügy-minisztériumi tisztségviselőből álló bizottság megállapította, hogy az NSA tevékenysége jogszerű és indokolt, s a kormány intézkedéseket tesz az amerikaiak adataival való visszaélések ellen. A jelentés szerint a testület nem találta nyomát annak, hogy a program keretében megszerzett adatokat törvénytelen célokra használták volna fel.