A külföld a magyar demokrácia helyzete miatt aggódik

Magyarország valójában arra példa, mennyire törékeny lehet a demokrácia, még Európa közepén is - írta a The New York Times. A vezető amerikai liberális napilap kifejtette: "úgy tűnik, (Orbán Viktort) felbátorította az, hogy az Európai Unió meggyengült a szuverén adósságválság miatt". Hozzátette, Franciaország, Finnország és Hollandia nacionalista pártjai is megkísérelték, hogy politikai célokra használják fel az adósságválságot.

A The American Interest című amerikai politikai-gazdasági magazinban Francis Fukuyama megállapította: az új magyar alkotmányos berendezkedés formailag nem sokban különbözik a brit "demokratikus diktatúrától", vagyis a westminsteri modelltől. Ami miatt a magyarországi rendszer mégis rosszabb, az a hatalomgyakorlás módja - írta a világhírű amerikai politológus, hozzátéve, a brit rendszer a mértéktartás miatt működött az angol történelemben: a kísértés ellenére kevés kormányfő használta fel többségét arra, hogy elnyomja az ellenzéki sajtót. Azt írta, "senki sem bízik benne, hogy Orbán Viktor és a Fidesz felelősen fogja használni hatalmát", szerinte "az új magyar alkotmány elsősorban nem attól rossz, ami benne van, hanem attól, amit felfed szerzőinek hosszú távú hajlamaiból". Fukuyama szerint "a legfontosabb intézményes hatalmi fékek azok, amelyeket az Európai Unió és a szélesebb nemzetközi közösség gyakorol".

A The Christian Science Monitor bostoni lapban R. Daniel Kelemen professzor, a New Jersey-i Rutgers Egyetem kutatója arról írt: "a demokrácia jövője Magyarországon semmi esetre sem biztos. Az EU-nak nagy nyomást kell gyakorolnia, hogy az Orbán-kormány Magyarországon az elkövetkező hónapokban ne szilárdíthassa meg az egypárti uralmat". A szerző szerint ha nem lenne az EU tagja, Magyarország, "könnyen belecsúszhatna" az ukrán vagy az orosz típusú tekintélyuralomba.

A brit Economist-csoporthoz tartozó brüsszeli hetilap, a European Voice úgy vélekedik: a kormány várhatóan módosításokat javasol majd a jegybanki szabályozásban, hogy biztosítsa a tervezett hitelmegállapodást.

A European Voice kommentároldalán két norvég jogász hangot adott azon véleményének: az EU jelenlegi tagállamai közül Magyarország jelenti az első igazi kihívást arra vonatkozóan, "mennyire hatékony az uniós jog a tekintélyelvűség felé sodródó országok elleni védőfalként".

A londoni Financial Times elemzője szerint az az IMF álláspontja, hogy Magyarország elboldogulhat pénzügyi mentőcsomag nélkül, ha a dolgok nem fordulnak rosszabbra az euróövezetben, ám egy újabb euróövezeti sokk esetén Budapestnek nehézségeket okozhat külső pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése.

A Berliner Zeitung baloldali német lap Orbán Viktor keddi brüsszeli látogatásáról azt írta: a miniszterelnök útja sikertelenül zárult, hiszen korábban a kormányfő a viták gyors és egyszerű rendezéséről beszélt, az Európai Bizottság elnöke viszont "hidegen elutasította Orbán próbálkozásait", hogy "kicsinyes alkudozással vessen véget" a kötelességszegési eljárásoknak.

A Tages-Anzeiger svájci lap arról cikkezett, hogy Orbán Viktor pártja vissza akarja foglalni "a főváros utcáit és tereit". A zürichi újság a március 15-i térfoglalások kapcsán megjegyezte: "be van programozva" az ellenzéki tüntetők konfliktusa Orbán híveivel és a rendőrséggel. A lap idézte a magyar szélsőjobboldali csoportok tevékenységét dokumentáló budapesti Athena-intézet véleményét: 2012-ben jelentősen nőni fognak az utcai konfliktusok. A cikk szerint miközben Orbán támogatottsága apad, a baloldali parlamenti pártok nem tudnak profitálni ebből, és az új mozgalmak még csak most épülnek föl, egyelőre "nincs se programjuk, se személyiségeik". A lap arról is írt, hogy Orbán Viktor a maga oldalára állította a szélsőjobboldali tábor vezető figuráit, akik ma már neki mozgósítják híveiket. A svájci újság szerint "minél inkább tömeggyűlésekre hagyatkozik Orbán, annál inkább függeni fog a szélsőjobboldaltól"; a következő lépés az lesz, hogy külföldön tartanak utcai demonstrációkat mindkét oldal mellett.

A magyar médiaszabályozást bírálta Peter Klein, a Brit-kolumbiai Egyetem Posztgraduális Újságíró-iskolájának igazgatója a kanadai The Globe and Mail napilap internetes kiadásában csütörtökön megjelent, a magyar kormányfőhöz intézett nyílt levelében. A szerző hangoztatta: 20 éve még nem gondolta, hogy a Fidesz nevében épp a "demokrata" szót kellene majd egyszer megváltoztatni.