A Hezbollah elutasította a Libanon és Izrael közötti tűzszüneti megállapodást

A libanoni televízióban felolvasott nyilatkozatában Kászem azt mondta, hogy a Washingtonban bejelentett megállapodás a Hezbollah számára „megadással, vereséggel és az ellenség céljainak megvalósításával” érne fel. Úgy vélte, hogy a közzétett terv valójában egy olyan forgatókönyv, amely „a libanoni nép egyik részének a megsemmisítését, a többinek pedig a leigázását” szolgálja.

A Hezbollah vezetője hangsúlyozta, hogy szervezete nem vállalt kötelezettséget a harcok beszüntetésére, mert a tűzszünet alapfeltétele az izraeli támadások leállítása és az izraeli csapatok kivonulása Libanon területéről. Kászem rámutatott: amíg a dél-libanoni településeket támadások érik, és lakóik nincsenek biztonságban, addig Észak-Izrael sem lehet biztonságban. A szervezet vezetője egyúttal arra szólította fel a bejrúti vezetést, hogy zárja le az Izraellel folytatott közvetlen tárgyalásokat, mert azok „nevetségesek és megalázóak”.

Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter csütörtökön közölte, hogy az izraeli hadsereg folytatja szárazföldi hadműveleteit és légicsapásait Dél-Libanonban, és továbbra is támadni fogja a Hezbollah infrastruktúráját. Hangsúlyozta, hogy Izrael – Washington támogatásával – fenntartja katonai mozgásterét a térségben, az izraeli erők pedig a hét végén elfoglalt Beaufort-várnál létrehozott biztonsági zónában maradnak.

Az amerikai külügyminisztérium szerdán jelentette be, hogy Libanon és Izrael Washingtonban megállapodott a tűzszünetben. A tárgyalásokon a Hezbollah nem vett részt. A megállapodás értelmében a szervezetnek be kell szüntetnie harci tevékenységét, és valamennyi fegyveresét ki kell vonnia a határ és a Litáni folyó közötti térségből. A megállapodás nem említi az izraeli csapatok kivonását.

A diplomáciai rendezést az is nehezíti, hogy a Hezbollah mögött álló Kudsz Hadtestnek, vagyis az iráni Forradalmi Gárda külföldi akciókért felelős, különleges elitegységének parancsnoka kijelentette: a megegyezés alapfeltétele, hogy az izraeli hadsereg húzódjon vissza a háború előtti állásaiba.

Joseph Aoun libanoni elnök a washingtoni megállapodást a tartós tűzszünet megteremtésének utolsó lehetőségének nevezte. Korábban úgy nyilatkozott, hogy az összes érintett fél jóváhagyása esetén az egyezség akár egy napon belül hatályba léphet. Az instabil helyzetű bejrúti kormánynak azonban korlátozott a befolyása a fegyvereit önként leadni nem hajlandó Hezbollahra.

A megállapodás Izraelen belül is feszültséget szült: Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter „súlyos hibának” nevezte a tűzszünetet, mert szerinte a libanoni hadsereg nem tudná rábírni a milíciát a megállapodás betartására.

A Libanon és Izrael közötti, amerikai közvetítéssel folyó egyeztetések célja a március elején kiújult harcok lezárása. A konfliktus miatt eddig mintegy 1,2 millió ember, többségében síita muszlim kényszerült elhagyni otthonát Libanonban.