Sok szülő nem is tud róla, hogy milyen támogatásoktól eshet el

A tanév végével sok szülő elveszíti a jogosultságát a különféle állami támogatásokra, legyen szó akár az adóbonuszról vagy a családi pótlékról. A jogosultság lejárta elsősorban attól függ, hogy a gyermek folytatja-e a tanulmányait vagy sem.

Kérdésként továbbá gyakran felmerül az is, hogy az állam meddig fizeti a diákok egészségbiztosítási járulékát.

Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter az adótanácsadással kapcsolatos honlapján arra hívta fel a figyelmet, fontos különbséget tenni, hogy a végzős diák az alapiskolát, a középiskolát vagy éppen az egyetemet fejezi-e be.

Az alapiskolásoknál viszonylag egyszerű a helyzet

Az alapiskolás végzősök esetében általánosságban elmondható, hogy az adóbónuszt és a családi pótlékot a szülők a gyermek tankötelezettségének lejártáig igényelhetik. Mihál elmondása alapján itt két fontos feltételt kell figyelembe venni:

• egyrészt a tankötelezettség a szlovák jogszabályok értelmében 10 évig tart, illetve legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét;
• másrészt pedig fontos tudatosítani, hogy a tanév nem júniusban, hanem augusztus 31-én ér véget.

Az állam eddig a napig téríti meg a diákok után fizetendő egészségbiztosítási járulékot.

A középiskolásoknál bonyolódnak a feltételek

A középiskolás végzős diákok esetében már jóval több szempontot figyelembe kell venni. Diákok jövőjét illetően itt három nagy csoportot különíthetünk el.

Az első nagy csoportot azok alkotják, akik a középiskola befejezés után nem kívánják folytatni a tanulmányaikat. Ezt a csoportot további két alcsoportra oszthatjuk, attól függően, hogy a diák mikor érettségizik le.

Ha a rendes időpontban abszolválja az érettségit, akkor a családi pótlékot a tanév utolsó hónapjáig, vagyis augusztusig lehet felvenni.

Az adóbónusz igénylése eggyel összetettebb: a szülők a tanév utolsó hónapjáig kérvényezhetik, vagy addig, amíg a gyermek be nem tölti a 18. életévét (attól függően, melyik feltétel érvényesül először).

Ami pedig az egészségbiztosítási járulékot illeti, az állam augusztus végéig állja a költségeket, szeptembertől a fizetés már a diák felelősségévé válik.

A második alcsoportot azok a diákok alkotják, akik csak a pótterminus során érettségiznek le, tehát szeptemberben vagy februárban. Fontos kiemelni, hogy a családi pótlékra és az adóbónuszra ebben az esetben is ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az előző alcsoportnál. A diákok egészségbiztosítását is csak augusztus végéig fedezi az állam.

Ha a gyermek egyetemre készül…

A második nagy csoportba azokat a diákokat sorolhatjuk, akik a középiskola befejezése után felsőfokon is folytatják a tanulmányaikat, mégpedig nappali tagozaton.

Csak hogy ez sem legyen egyszerű, Mihál ezen csoporton belül is két alcsoportot említ, mégpedig attól függően, mikor van a beiratkozás az egyetemre.

Azoknak, akik nappali tagozaton folytatják, és legkésőbb október 31-ig beiratkoznak, egyszerűbb a dolguk, hiszen a szülők továbbra is jogosultak a családi pótlékra, és az állam továbbra is fizeti az egészségbiztosítást. Az adóbónusz esetében a meghatározó szempont a 18. életév betöltése, ezen túl a szülők már nem igényelhetik a támogatást.

Azok, akik szintén nappali tagozaton tanulnak tovább, de csak november 1. és december 31. között iratkoznak be az egyetemre, nem járnak olyan jól:

esetükben a családi pótlékot a tanév végéig (vagyis augusztusig) lehet felvenni, majd egy rövid időre megszűnik a szülők jogosultsága, és csak azután jön létre újra, hogy a diák beiratkozott az egyetemre.

Az egészségbiztosítási járulék esetében szerencsére nincs ilyen bonyodalom, azt az állam továbbra is végig fizeti. Az adóbónusz esetében a meghatározó szempont továbbra is a 18. életév betöltése.

A harmadik nagy csoportot azok a diákok alkotják, akik nem nappali, hanem levelező tagozaton kívánják folytatni a felsőfokú tanulmányaikat. Esetükben a képlet egyszerű:

• a családi pótlékot augusztusig lehet felvenni,
• az állam fizeti a biztosítást,
• az adóbónusznál pedig a 18. életév betöltése számít.

Az egyetem után

Az egyetemisták esetében először is különbséget kell tenni az alapképzés (a köznyelvben gyakran bakalárképzésként hivatkoznak rá) és a mesterképzés között.

Az alapképzésnél a legfontosabb szempont, hogy a titulust megszerzett diák kívánja-e folytatni a tanulmányait vagy sem.

Ha a hallgató nem tanul tovább, akkor a családi pótlékot abban a hónapban lehet utoljára igényelni, amelyben a gyermek befejezte a tanulmányát – tehát nem augusztusig, mint ahogy az előző esetekben megfigyelhettük.

Az egészségbiztosításnál egész pontosan az a nap a döntő, amikor a hallgató megszerezte a titulusát –  a járuléktérítés másnap már az ő felelősségévé válik.

Az adóbónusz az említett 18. életév miatt itt már nem tényező.

Ha a hallgató tovább tanul, akkor a döntő szempont ismét a beiratkozás dátuma.

• Azon hallgatóknál, akik nappali tagozaton folytatják a mesterképzést, és a beiratkozás október 31-ig lezajlik, a szülő továbbra is jogosult a családi pótlékra, és az egészségbiztosítás költségei az államot terhelik.
• Ha a beiratkozás csak november 1. és december 31. között történik meg, akkor a már ismerős forgatókönyv érvényesül: a családi pótlékot augusztusig lehet felvenni, majd abban a hónapban lehet újrakezdeni, amikor a hallgató beiratkozott az egyetemre. Az egészségbiztosítást az állam megszakítás nélkül fizeti.

Jobb, ha észben tartjuk, mikor szereztük meg a diplomát

A mesterképzést sikeresen abszolváló hallgatók esetében két eshetőségről beszélhetünk: a diák folytatja-e a tanulmányait doktoranduszként vagy sem.

Ha a fiatal felnőtt nem tanul tovább, a családi pótlékot a tanulmányok lezártának hónapjáig lehet igényelni. Az állam pedig addig a napig téríti az egészségbiztosítást, amikor a hallgató sikeresen abszolválta az utolsó államvizsgáját.

Ha a fiatal felnőtt doktoranduszként folytatja, a családi pótléktól akkor is elbúcsúzhat: csakúgy, mint az előző esetben, a sikeres államvizsga hónapjáig igényelheti a szülő. Az egészségbiztosítás megtérítése azonban marad az állam feladata.