A héten eldőlhet, hogy az Egyesült Királyság kilép-e március 29-én az EU-ból

Theresa May miniszterelnök 2017. március 29-én jelentette be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. A cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, amelyre alapesetben - ha a felek korábbi dátumban nem állapodnak meg - kétévi időtávlatot biztosít, vagyis a határidő idén március 29-én lejár. Jelen állás szerint magyar idő szerint aznap éjfélkor az Egyesült Királyság európai uniós tagsága minden további nélkül automatikusan megszűnik, akár sikerül erről megállapodást kötni, akár nem.

A határidő meghosszabbítására van lehetőség, de ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges. Hosszabbítás kérése esetén törvénymódosításra is szükség lenne, mivel a brit kormány már tavaly törvénybe foglaltatta, hogy az EU-tagság 2019. március 29-én, brit idő szerint aznap 23 órakor megszűnik.

A londoni alsóház a januárban tartott első szavazáson azonban 230 fős rekordtöbbséggel elvetette az EU-val novemberben elért megállapodást a Brexit feltételrendszeréről, elsősorban az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozását célzó tartalékmegoldás (backstop) miatt.

A backstop-záradék alapján ha a kilépés után tervezett 21 hónapos átmeneti időszak végéig sem sikerülne az EU-val olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni, amely önmagában szükségtelenné teszi a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetését az Ír Köztársaság és Észak-Írország 499 kilométeres, jelenleg teljesen nyitott határán - amely a Brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz -, az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, Észak-Írországban pedig érvényben maradnának az unió egységes belső piacának egyes szabályozói is. Megállapodás nélkül viszont átmeneti időszak sincs.

A kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas alsóházi Brexit-tábora és a kisebbségi tory kormány külső támogatója, a szintén erősen EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban nem hajlandó elfogadni, hogy a backstop-záradék érvényesítése esetén - mivel nincs meghatározott alkalmazási határidő - az Egyesült Királyság elvileg végérvényesen vámunióban maradhatna az EU-val.

A brit kormány ezért megpróbált jogi érvényű módosításokat elérni a már lezárt Brexit-megállapodásban, az Európai Unió vezetése azonban elzárkózott a kilépési tárgyalások újbóli megnyitásától, és hétfő délutánig nem történt érdemi áttörés az ügyben. Az EU a múlt hét végén nyilvánosságra hozta, hogy javaslatot tettek arra, hogy London egyoldalúan kiléphessen az ország egészére vonatkozó backstop-ból, amely így csak Észak-Írországban maradna érvényben, de ezt már korábban elutasította a londoni vezetés.

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója hétfőn alig burkolt utalást tett arra, hogy az EU befejezettnek tekinti a megbeszéléseket Londonnal. Barnier a BBC brit közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint kijelentette, hogy a tárgyalásoknak innentől a brit kormány és a londoni alsóház között kell folytatódniuk.

Hétfőn Theresa May brit miniszterelnök londoni hivatalának szóvivője is elismerte, hogy az EU-val tartott megbeszélések zsákutcába jutottak. Az alsóház a tervek szerint kedd este szavaz ismét a kilépési feltételeket rögzítő megállapodásról.

A The Times című konzervatív brit napilap hétfői értesülése szerint az alsóházi konzervatív frakció több magas rangú tagja a szavazás elhalasztására igyekszik rávenni a kormányfőt, de ezt a Downing Street nem erősítette meg, miközben a brit tagság megszűnéséig mindössze 18 nap van hátra.

May nemrégiben bejelentette, hogy ha a ház kedden újból elveti a Brexit-egyezményt, a kormány szerdán azt a kérdést terjeszti be szavazásra, hogy a parlament hozzájárul-e a megállapodás nélküli, rendezetlen kilépéshez.

Ha az alsóház a megállapodást és a megállapodás nélküli Brexitet egyaránt elutasítja, a kormány csütörtökön lehetővé teszi a képviselőknek a szavazást arról, hogy London kérje-e az EU-tól a kilépés március 29-i határidejének elhalasztását.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének szakértői a keddi szavazásra és a további Brexit-menetrendre összeállított előrejelzésükben közölték: a Brexit-megállapodás újbóli elvetésére számítanak, és ebben az esetben elkerülhetetlennek tartják, hogy az alsóház elveti a megállapodás nélküli Brexitet is, utána pedig megszavazza a Brexit-határidő kiterjesztését.

Az Eurasia elemzői szerint ha a kilépési egyezményt az alsóház a januárihoz hasonló, 200 fősnél nagyobb többséggel utasítja el ismét, a cég 25 százalékra taksálja annak az esélyét, hogy ezután Theresa May távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről.