Krajňák: az együttműködési tárgyalásokat nem lehet személyi feltételekre alapozni

Hogyan értékeli a Hídnak a kormányban töltött közel négy évét? A Kuciak-gyilkosság után kiderült információk tudatában helyes lépésnek tartja, hogy a Híd 2016-ban belépett ebbe a koalícióba?

Nagyon fontos volt, hogy ebben a választási időszakban a magyar kisebbségnek és a dél-szlovákiai régiónak legyen parlamenti képviselete. Ezt nemcsak a sok befektetési projekt, hanem a kisebbségek támogatását célzó kezdeményezések is mutatják. Előrelépés történt a vizuális kétnyelvűség terén, létrejött a Kisebbségi Kulturális Alap, növekedett a kisebbségi iskolák normatív finanszírozása, de a kisiskolákat is sikerült megmenteni. Így aztán biztosan jó lépés volt, hogy kormányban vagyunk. A kormányzási ciklus kulcspontja Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása volt. Ezt követően a Hídban sokan a kormányból való kilépést is számításba vették. De aztán az olyan lépések, mint az országos rendőrfőkapitány leváltása és az előző kormány kulcsszereplőinek lecserélése hozzásegített ahhoz, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Peter Pellegrini vezetésével az országban sok dolog jó irányba változott meg. Azt gondolom, hogy a Híd a kormányba lépéskor és a kormányban maradáskor is jól döntött.

Érez-e felelősséget amiatt, hogy egy olyan kormány létrejöttét és működését támogatta, amely végső soron Marián Kočner ténykedését tette lehetővé?

A Híd három minisztériumot, az igazságügyi, a közlekedési és a környezetvédelmi tárcát irányítja. Ezek segítségével igyekszünk megvalósítani a programunkat. Természetesen meggyőződésem, hogy ha korábban a ma ismert információk birtokában lettünk volna, akkor a koalíciós partnereknek egyes tisztségekre tett személyi javaslatait nem fogadtuk volna el.

Az előbb ugyan felsorolta a kormányban elért eredményeiket, de mit gondol, a közvéleménykutatásokban miért van mégis a Híd folyamatosan csak kicsivel 4 százalék felett?

A választóink egy része, főleg a városi értelmiségiek a kormányban elért sikereink ellenére csalódtak. Úgy gondolom, az az egy százalékpontnál is kisebb támogatottság, amely hiányzik, még megszerezhető. Hiszen a régiókban sokan nem tudnak az elért eredményeinkről, de egyben azon is dolgoznunk kell, hogy a magyar választópolgárokat szavazásra motiváljuk. Ugyanis a magyarok körében nagyon alacsony a választásokon való részvételi arány. Ha mindez sikerül, akkor a Híd 2020-ban is a parlamentben lesz. Ezt igazolja az is, hogy az elmúlt 3 évben 5 százalékos parlamenti küszöb feletti támogatottságunk volt.

Mit gondol arról a lehetőségről, amelyet a Híd elnöke, Bugár Béla is megemlített, vagyis azt, hogy az MKP-val közösen, egy választási pártban indulhatnának el a február végén esedékes parlamenti választáson?

Elsősorban tárgyalnunk kell, és kölcsönösen tisztelnünk kell egymást. Az elfogadhatatlan, hogy a tárgyalások kezdetén személyi kérdésekben az egyik vagy a másik párt feltételeket támasszon. Hiszen az előző tárgyalásokon az MKP megnevezett ilyen feltételeket. Nem szabad megengednünk, hogy a magyar kisebbséget kihasználják. Én attól tartok, hogy az utóbbi időben több párt, amelyeknek nincs is nemzetiségi programja, ki akarja építeni Dél-Szlovákiában a választói bázisát, és ezzel szeretnék biztosítani a parlamentbe jutásukat. Meg vagyok győződve arról, hogy nem ez a helyes út. A jelöltlista összeállítására még november közepéig van időnk. A Híd az a párt, amely mindig kész a tárgyalásra, így aztán az elnök úr ajánlata ezzel összevág. Hiszem, hogy mi tárgyalóasztalhoz tudunk ülni az MKP-val és az új mozgalommal is. Az, hogy korábban már egyeztettünk, jelzi, hogy a jövőben van lehetőség az együttműködésre. A nemzetiségeket érintő témákban például biztosan egyetértünk. A szereplők közti diskurzus még nem zárult le, még mindig van tér a tárgyalásokra. Mi pedig ezen az úton szeretnénk haladni.

Ha önön múlna, akkor milyen feltételeket szabna az MKP-val való együttműködésszámára?

Az egyik, hogy a két párt kölcsönösen ne káderezze egymás jelöltjeit. De természetesen a programról is egyeztetni kell, meg kell találni a közös pontokat. Enélkül ugyanis nincs értelme az együttműködésnek, hiszen a programunk miatt politizálunk. Világosan meg kell határoznunk, hogy Dél-Szlovákiának, a magyarokon kívüli kisebbségeknek, így a romáknak, ruszinoknak mire van szüksége. Amennyiben pedig egy ilyen együttműködés a választáson sikert ér el, meg kell mondanunk, hogy ebben az esetben hogyan politizálunk tovább. Az észak-szlovákiai régió nevében én elmondhatom, hogy a nemzetiségek közti toleranciát és együttműködést meg kell őriznünk. Mindezt azért, hogy egy esetleges új közös projekt ne azon bukjon el, hogy egy etnikailag homogén platform irányába mutat. Ez szerintem Szlovákia számára nem lenne jó, és elvesztenénk azokat a nemzetiségi kisebbségeket, amelyek hisznek abban a projektben, amit egykor a Híd indított.

A Híd elnöksége számára miért nem volt elfogadható az Összefogás mozgalom együttműködési ajánlata?

Ez egy új mozgalom. Vannak olyan tagjai, akik a múltban is politikailag aktívak voltak, de vannak ott új arcok is. Szerintem ennek a platformnak egy világos programot kellene alkotnia. Olyan emberek is vannak az Összefogásban, akik nagyon sokat tettek a magyar kisebbségért. Itt újra megismétlem: A Híd mindig az együttműködés és a tárgyalások pártja volt. A múltban voltak olyan választások, amikor nem találtuk meg a többi magyar szubjektummal a közös utat.Ehhez képest az, hogy most ilyen intenzív tárgyalások zajlanak, egy nagyon jó hír a választóknak is.