Vlčan: Újabb lépést tettünk az élelmiszer-önellátás felé, de az árstop nem jöhet szóba

Vlčan kezdeményezéséhez csatlakozott Nadežda Machútová, a Szlovák Kereskedelmi Szövetség (ZO) elnöke, valamint Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke is. Az említett két ernyőszervezet tömöríti azokat a kereskedőket és üzletláncokat, akik a szlovákiai élelmiszer-eladás mintegy 80 százalékáért felelnek. A SAMO-hoz tartozik a Tesco, a Lidl, a Kaufland, a Billa és a Metro, a ZO pedig többek közt a Coop Jednotát képviseli.

Célzott támogatások

Az új megállapodás értelmében azok az üzletláncok, amelyeknek az éves forgalma meghaladja a 10 millió eurót, félévente küldenek majd információkat a minisztériumnak arról, hogy a teljes forgalmuk mekkora arányát alkotják a hazai termékek. Az agrártárca egy külön rendeletben határozza meg, pontosan mi számít hazai terméknek, de leegyszerűsítve azokról az élelmiszerekről van szó, amelyeknek a gyártásához felhasznált alapanyagok legalább 75 százaléka Szlovákiában lett kitermelve, illetve azok az élelmiszerek, amelyek esetében a teljes gyártási folyamat Szlovákiában zajlott.

Vlčan szerint a minisztériumnak ezekre az információkra van szüksége ahhoz, hogy célzottan állíthassák be a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos pályázatokat és felhívásokat.

„Senkinek sem kell tartania attól, hogy az érzékenynek számító adatokkal bármilyen formában vissza fogunk élni. Az aláírt szerződés tartalmaz egy olyan záradékot is, amelyben leszögeztük, hogy az információkkal semmilyen módon sem fogunk üzletelni”

– jelentette ki a miniszter.

A hazai termékek erősítése

Vlčan elmondta, jelenleg nincsen olyan szabályozás, amely meghatározná, pontosan milyen arányban kell lennie hazai termékeknek a boltok polcain.

„Bizonyos élelmiszerek esetében a kereskedők be sem tudnák tartani az arányokat, mivel Szlovákiában nincs meg hozzájuk az erős gyártási alap. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, tudnunk kell a pontos adatokat arról, hogy a boltok polcairól mennyi hazai termék jut el a vásárlókhoz”

– fogalmazott az agrárminiszter.

Megjegyezte, fel kell számolni a korábbi rendszert, amelyben gyakran az alapján írtak ki a különféle támogatásokat, hogy a döntő pozíciókban lévő személyek ismerősei mi mellett lobbiztak. Ehelyett a gazdasági adatokra alapozva kell meghirdetni a pályázatokat.

„Megemlíthetem a szlovákiai zöldség- és gyümölcstermesztést, mert ezekben az ágazatokban javulnunk kell. De nekünk pontosan kell tudnunk azt is, hogy például az uborka vagy a saláta termesztését érdemes inkább támogatni, attól függően, milyenek a fogyasztói szokások. Végső soron ugyanis a fogyasztó dönt arról, hogy miket adnak el a boltokban”

– magyarázta a tárcavezető.

Hozzátette, bízik abban, hogy a támogatások átrendezése után bizonyos ágazatok nemcsak hogy növelhetik a hazai termékek arányát az üzletek polcain, hanem akár más európai országokba is eljuthatnak.

Plusz teher

Vlčan ugyanakkor elismerte, hogy a megállapodás újabb adminisztrációs terheket ró a kereskedőkre és az üzletláncokra. Ennek ellenére megjegyezte, bízik abban, hogy azok a kereskedők is csatlakoznak ehhez a kezdeményezéshez, akiket a két említett szakszervezet nem képvisel.

Nadežda Machútová elmondta, a Szlovák Kereskedelmi Szövetség tagjai körében egyáltalán nem ütközött ellenállásba a kezdeményezés, sőt, a legtöbben azonnal támogatták a megállapodás aláírását.

„Nekünk is érdekünk, hogy több szlovákiai élelmiszert termeljünk, és hogy ezek konkurenciaképesek legyenek. Ezért amikor meghívtak minket erre az együttműködésre, nem hezitáltunk”

– tette hozzá Martin Krajčovič.

Csak színjáték?

Vlčan keddi sajtótájékoztatóján a hazai termékek mellett az élelmiszerárak emelkedéséről is szó esett. Délelőtt ugyanis a Tomáš Drucker és Alojz Hlina nevével fémjelzett Dobrá voľba a Umiernení nevű, parlamenten kívüli párt arra figyelmeztetett, hogy a Statisztikai Hivatal (ŠÚSR) legfrissebb adatai szerint az élelmiszerárak áprilisban még gyorsabban növekedtek, mint márciusban. Mindezt annak ellenére, hogy Vlčan márciusban aláírt egy elvi nyilatkozatot az említett két szakmai szervezettel, amelyben vállalták, hogy az elkövetkező időszakban nem növelik majd indokolatlanul az eddig alkalmazott árrésüket 13 alapvető élelmiszer esetében. Valamennyi aláíró fél egyetértett abban, hogy nem állami beavatkozásról van szó, csupán önszabályozásról, vagyis az üzletláncok saját elhatározásukból kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem növelik indokolatlanul az árrésüket. Alojz Hlina most azt mondta, ez az egész pusztán egy színjáték volt, amit az is bizonyít, hogy a V4 országai közül Szlovákiában a legmagasabb az ára az említett 13 élelmiszernek.

Nem lesz árstop

Vlčan viszont úgy véli, éppen az elvi nyilatkozatnak volt köszönhető, hogy némileg sikerült lelassítani az árak növekedését. Elmondta, jelenleg mindenki az infláció hatásaival küszködik, és az élelmiszerek drágulására nagy hatással van az olaj, a gáz és az üzemanyag árának emelkedése. Ennek ellenére sem tartja jó megoldásnak, hogy államilag szabályozzák az árakat.

„Ezzel csak torzítjuk a piac működését, amin végső soron mindig a fogyasztók veszítenek”

– jelentette ki a miniszter.

Az árstopot a kereskedőket képviselő szervezetek sem tartják jó ötletnek.

„Bármiféle állami szabályozás a pokolba vezető utat jelenti. Látjuk az elemzők álláspontját, akik a magyarországi helyzetet vizsgálják. És mi lesz akkor, amikor véget vetnek az árstopnak? Milyen sokkot fognak átélni a magyarországi fogyasztók? Mert egy napon muszáj lesz felszabadítani az árakat”

– jelentette ki Machútová.

Ellenzéki kritika

Az ellenzéki Hlas bírálta a földművelésügyi minisztert. Róbert Puci, a párt parlamenti képviselője lapunknak eljuttatott közleményében arra mutatott rá, hogy Vlčan már a második megállapodást írja alá az üzletláncokkal, viszont a mezőgazdászokkal továbbra sem hajlandó együttműködni. Emellett közölte, fennáll a veszély, hogy Szlovákia elbukhatja az Európai Unió új, mezőgazdászoknak szánt támogatását, amelyet a nagy áremelkedés miatt alakítottak ki. Szlovákia több mint 15 millióra jogosult, de az Európai Bizottságnak legkésőbb június végéig el kell küldeni a támogatási rendszerrel kapcsolatos terveket. Puci szerint az agrárminiszter egyelőre semmit sem mutatott be ebből a tervből, így fennáll a veszély, hogy kifutunk az időből, és a szlovák mezőgazdászok 15 millió eurót buknak.