Világszínvonalú, szenzációs freskók restaurálása

Ez, amit itt lát, a királyi kápolna egyik fülkéjéből levett freskó. Egy apostolt ábrázol. Még 1333–35-ben készült. De kezdjük a beszélgetést onnan, hogy három szempontból is érdekes az, ami itt látható: egyrészt történelmi, másrészt művészettörténeti, harmadrészt restaurálástörténeti szempontból. Történeti szempontból Magyarország első királyi kápolnája található itt, amely olyan jelentőségű, mint mondjuk az olaszoknak a Sixtus-kápolna. Művészettörténeti szempontból megállapítható, hogy az itt látható freskók világszínvonalúak. Mind a három jelentősebb korszakra igaz ez, amiből egy-egy részlet most is látható a múzeumban, pontosabban a palotában. A legkorábbi freskók 1180 körüliek, ennek szép példái az úgynevezett „oroszlános” falfestmények a kápolnában. A második réteg a trecento idejéből származik (1350 körül), amely a Lorenzetti iskola egyik művészének alkotása. A harmadik a reneszánsz korból való, Vitéz János dolgozószobája (studiolója) volt ez; itt találhatók az úgynevezett erények allegorikus alakjai, az Okosság, a Mértékletesség, az Erő, és az Igazságosság. Ez utóbbi alkotás Filippo Lippi tanítványának műve. Ez a freskó az egyetlen megmaradt reneszánsz freskónk.

Ha restaurálástörténeti szempontból nézzük a dolgot, akkor az 1934–38-ban folyó ásatás világszenzáció volt, ekkor kerültek elő a földből a teljes épületdarabok. Hatalmas költséggel, a hadügyminisztérium költségvetésének nyolcadával finanszírozták a munkálatokat, és példaértékű nemzetközi összefogás született ekkor. Esztergomba hívták a korszak egyik legjobb freskórestaurátorát, az olasz Mauro Pelliciolit, mivel hazánkban egyáltalán nem volt ilyen szakember. A híres restaurátor nemcsak dolgozott, hanem tanított is nálunk. Pellicioli egyebek mellett közreműködött hazájában Leonardo Utolsó vacsora című freskójának felújításában is. A restaurálás befejeztével 1938-ban hatalmas ünnepségen adták át a múzeumot, a ceremóniára Viktor Emánuel olasz császárt is meghívták.

Mi a mostani restaurálás célja?

A cél egyértelműen a romlás megállítása és a konzerválás, a cement és más kiegészítések eltávolítása úgy, hogy csak természetes anyagokkal dolgozunk, és milliméterről milliméterre haladunk. Három éve dolgozunk ezen, olasz, svájci és holland szakemberek segítenek a laborvizsgálatoknál, a rétegvizsgálatoknál. Faltisztító gépeket hoztunk ide Olaszországból azért, hogy a legkorszerűbb technikával folyjon a restaurálás, holland computeres fototechnikai vizsgálattal oldottuk meg az eredeti rétegek szétválasztását. Ha már a freskók annak idején világszínvonalúak voltak, igyekszünk mi is a legkorszerűbb eszközökkel, a legjobb tudásunkkal ehhez a minőséghez felzárkózni. ĺgy valósulhatott meg a mikro mintákból a freskók korának pontos beazonosítása, és az, hogy milyen rétegek mikor kerültek fel a falakra. Pellicioli idejében is, és a 70-es évek restaurálása folyamán is nagyon sok kiegészítést festettek rá a restaurátorok a freskókra. Ezzel teljesebb lett a kép, de az eredeti finomságok eltűntek. Most ezeket is eltávolítjuk, így előjönnek az eredeti ecsetvonások, amivel ugyan nem lesz teljes az arc vagy az alak, de minőségében és finomságában, továbbá művészi kidolgozásában az eredeti lesz látható.

Ez azt is jelenti, hogy más volt a képek alkotója, mint akit eddig gondoltak?

Pontosan így van, de egyelőre nem mondhatok többet. Prokopp Mária professzor asszonnyal együtt, egymást segítve dolgozunk ennek kiderítésén, és amint teljes bizonyossággal megtudjuk, ki volt a festő, nyilvánosságra is hozzuk. Azt ígérhetjük, nagy lesz a meglepetés.

Mikor készülnek el a munkákkal?

Sajnos nagyon sok problémával küszködünk, a termek folyamatosan beáznak. Addig, amíg a kápolna és a többi terem beázását nem szüntetik meg, addig nem tesszük vissza a helyére a freskókat, hiszen az tragédiához vezetne. Gondoljon bele, Magyarország első kápolnája beázik. Ha a Sixtus-kápolnával történne ugyanez, már rég országos botrány lenne az ügyből az olaszoknál. Nálunk semmi különös nem történik, a válasz csak ennyi: nincs rá pénz. Nincsenek megbecsülve ezek a fontos műemlékeink.