Világjelenség a nők bántalmazása

Somogyi Tibor illusztrációs felvétele „A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat a nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában.

Beleértendő, de nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést, [...] a házasságon belüli nemi erőszakot [...]” – áll az Egyesült Nemzetek Szervezete, a nők elleni erőszak megszüntetéséről szóló deklarációjában, amelyet 1993-ban adtak ki.

A nők elleni erőszak a nemi egyenlőtlenségre épülő társadalmi szerkezet, a nemek közötti hatalommegosztás szemmel látható kiegyensúlyozatlanságának következménye: A „férfiak és nők közötti történelmileg egyenlőtlen hatalmi viszonyok a férfiak nők feletti uralmához, a nőkkel szembeni megkülönböztetéshez, és a nők előbbre lépésének megakadályozásához vezetett” – állapítja meg az 1995-ben elfogadott Pekingi Cselekvési Platform. A szakértők úgy látják, amíg intézményileg nem garantálják a nők családon belüli fizikai biztonságát, addig a nők elleni diszkrimináció széles skáláján a családon belüli erőszakot kiemelt helyen kell kezelnünk. A felmérések szerint a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli erőszak a leggyakoribb halálozási ok. A helyzetet nehezíti, hogy a családban, vagyis az otthon falai mögött folyó erőszak a magánszféra zártsága révén gyakran ki sem derül, ami az áldozat számára nagyban megnehezíti a segítségkérést, a környezet számára pedig a segítségnyújtást.

A nők alacsony részvétele a politikai életben (a hazai parlamenti képviselők 19 százaléka nő), a tanulástól és a választójogok gyakorlásától való eltiltás, a munkahelyi érvényesülés korlátozása, vagyis a női alkalmazottak előléptetésének megakadályozása, a nők férfiakhoz viszonyított alacsonyabb bérezése szintén a nők hátrányos megkülönböztetésére utal. (ervé, ivo)