Veszélyesen elöregedett szlovákiai lakóházak, alulbiztosított ingatlanok

A december 6-ai eperjesi gázrobbanás – amely következtében heten meghaltak, egy személy eltűnt, több tucatnyian pedig megsebesültek – az egész országot sokkolta. Így az sem csoda, hogy az azóta eltelt két hétben családok ezreiben merült fel a kérdés, hogy ugyanez nem történhet-e meg velük is. Mennyire biztonságosak a szlovákiai lakóházak, és mire kellene ügyelniük a lakóknak, hogy nyugodtan alhassanak?

Az építkezésekkel kapcsolatos jogszabályokon mindenképp módosítani kellene, hogy az eperjesihez hasonló katasztrófákat elkerülhessük

– állítja Vladimír Benko, a Szlovák Építészkamara (SKSI) elnöke. A szakemberek szerint Szlovákiában eleve gondot okoz, hogy a legnagyobb hazai lakótelepeken épült panelházak jelentős részét a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben adták át. A hagyományos eljárásokkal készült lakóházak „átlagéletkora” ugyan 100, a panelházaké pedig 80 év körül mozog, ehhez azonban rendszeres és módszeres felújításra lenne szükség. Ha ez elmarad, akkor a hagyományos technológiával készülő házak életkora 80, a panelházaké 65 évre csökken. A házak egyes részeinek életkora azonban ennél lényegesen alacsonyabb. A víz- és gázvezetékeknél 30–40 év, a panelházak felvonóinál pedig 25–40 év. Az ablakok átlagos élettartama szintén 40 év körül mozog. Hogy a minőséggel Szlovákiában komoly bajok vannak, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy egyes esetekben már azok a lakások is komoly felújításra szorulnak, amelyek még 20 évesek sincsenek. És ez csak a jéghegy csúcsa.

Az építészmérnökök szerint nem csupán a régebbi, hanem az új lakóházakkal is gondok lehetnek.

„Egyes épületeket úgy húznak fel, hogy közben nem tartják be a Szlovákiában érvényes szabályokat, a hatályos jogszabályok szerint pedig a külföldi tervezőknek nincs szükségük külön engedélyre ahhoz, hogy itt valósítsák meg a terveiket”

– nyilatkozta Benko. Szerinte külön problémát jelentenek a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok is, hiszen gyakran az egyedüli kritérium a lehető legalacsonyabb ár, ami a minőségre is rányomja a bélyegét. „Példaként a 2012-es év említhető, amikor minden negyedik új épületen még a használatbavételi engedély kiadása előtt több javítást is el kellett végezni” – tette hozzá az építészek szakmai szervezetének az elnöke. Szerinte csak az említett 2012-es évben négy építmény omlott össze, többek között a námesztói stadion, a Lőcsei járásban található Kiskerény (Kurimany) mellett pedig egy épülőfélben levő autópályahíd. Ez utóbbi miatt négyen haltak meg.

„Sajnáljuk, hogy az épületek biztonságával kapcsolatos javaslatainkat a kiskerényi tragédiát követően sem építették be a jogrendszerbe” – mondta Benko. Szerinte az építkezésekkel kapcsolatos terveket csak olyanok készíthetnék, akiknek ehhez megvan a Szlovákiában kiadott engedélyük, szigorúbb szabályokat vezetnének be azonban a statikusokkal, az építésvezetőkkel és az építésfelügyelettel szemben is. Az építészkamara ugyan tisztában van vele, hogy már készül az új építésügyi törvény, szerintük ennek az elfogadása azonban több időt vesz igénybe. Épp ezért azt javasolják, hogy legalább a legfontosabb biztonsági szabályokon még ezt megelőzően módosítsanak.

A szakemberek szerint a lakók azonban a jogszabályok módosítása nélkül is biztonságosabbá tehetik a lakóházukat, felújítva a leggyorsabban elöregedő elemeket. Mire számíthatunk azonban, ha mindezek ellenére mégis megtörténik a baj? A szlovákiai biztosítótársaságok az elmúlt napokban sorra adták ki a sajtónyilatkozataikat azzal kapcsolatban, hogy a két hete történt eperjesi robbanás károsultjainak eddig mekkora összeget utaltak át. „Az első károsultaknak már december 10-én fizettünk, a biztosítónk összesen 131 károsultat jegyez, akiknek eddig 235 ezer eurót térítettünk meg” – nyilatkozta Helena Kanderková, a legnagyobb hazai biztosító, az Allianz – Szlovák Biztosító külső kommunikációért felelős szakértője. A Generali szerint ők is négy nappal a robbanást követően megkezdték a kifizetéseket, és eddig már több mint 100 ezer eurót utaltak át. Dagmar Lukovičová, az Uniqa ez ügyben illetékes részlegének a vezetője szerint náluk eddig 23 káresetet jelentettek, és eddig nagyjából 26 ezer eurót fizettek ki. A biztosítók is elismerik azonban, hogy az eperjesi esetet – a súlyosságára való tekintettel – gyorsított eljárásban intézik, vagyis egy normál káresetnél a fent jelzettnél hosszabb ideig tart a kár megtérítése.

„A káresetnél és a biztosítás kifizetésénél minden ügyfelünket egyénileg bíráljuk el”

– ismerte el Ivan Bobošík, a Groupama biztosító szóvivője. Hogy mekkora összegre számíthat a károsult, az függ a biztosítás típusától, és attól, hogy mekkora összegre biztosítják be az ingatlant. „Az eperjesi robbanást követően rengetegen érdeklődtek a biztosítónknál arról, hogy az általuk kötött szerződés fedezi-e a robbanás okozta károkat is” – nyilatkozta Lucia Muthová, az Allianz szóvivője. Szerinte nem árt tudni, hogy ha a panelházban kerül sor a robbanásra, a lakók az egyéni biztosításuk mellett a lakóház biztosítása után is pénzhez juthatnak. A lakásbiztosítás állja a lakásban található ingóságokban (bútorok, elektronikai eszközök, ruházat, használati tárgyak) okozott károkat, míg az ingatlanbiztosítás a lakás beépített elemeit (padló, ajtó, konyhaszekrény, vizesblokk, beépített szekrény). A lakóház biztosításából fizetik ki a tetőben, lépcsőházban, felvonókban, külső falakban okozott károkat. Muthová szerint azonban a biztosításból lehet fedezni a mentési munkálatokkal, az építési hulladék elhordásával kapcsolatos költségeket is, de ebből fizethetik az átmeneti szállással járó kiadásokat is. Az ügyfélnek azonban még a szerződés megkötése előtt érdeklődnie kell a biztosítónál, hogy mi mindenre jogosult.

„A legtöbb problémát a lakások alulbiztosítása okozza, az ügyfeleink ugyanis gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy az ingatlanjukat időközben felújították, új berendezéseket vásároltak, így növelve az ingatlan értékét, miközben a biztosításon nem változtattak”

– figyelmeztet Muthová. Szerinte épp ezért elsősorban azoknak érdemes ellenőrizniük a szerződésüket, akik már korábban kötötték a biztosítóval, hiszen ha az ingatlan valós értéke nem egyezik meg a biztosítási összeggel, a kárnak csak a töredékét térítik meg. A biztosítási szakemberek szerint időről időre érdemes igényelni a biztosítás növelését, dönthetünk azonban az indexálás mellett is, amelynél a biztosító a Statisztikai Hivatal által közzétett piaci árak alapján növeli a biztosítás összegét.