Vége a gyorsmentőszolgálatnak?

A tervezet értelmében 25 ezer emberre jutna egy gépkocsi, továbbá számoltak az útviszonyokkal is. A javaslat viszont több helyen nem vesz figyelembe már létező, jól működő állomásokat, így például a párkányit sem. A déli régióban a tanulmány szerint két helyen, Szőgyénben és Kicsinden alakítanának ki új állomásokat, mivel lefedettség, idő és földrajzi helyzet szempontjából ez a két település bizonyulna a legoptimálisabbnak. Ám a párkányiakat ez az indoklás nem elégíti ki, szerintük a tervezetnek számos hiányossága van. Ján Oravec, Párkány polgármestere szerint ha ez a variáció valósulna meg, arra a város és szűkebb vonzáskörzete is alaposan ráfizetne.

– Ez így badarság, átgondolatlan lépés. Tudni kell ugyanis, hogy Párkány lélekszáma különösen a nyári hónapokban a két-, háromszorosára duzzad. Tehát ha már matematikai valószínűségről beszélünk, logikus, hogy a balesetek, a rosszullétek száma is ezzel párhuzamosan növekszik. És egyébként sem tisztázott, hogy a leendő két új állomáson milyen szolgálatok lesznek, hogyan járnak majd ki az ügyeletes orvosok stb. Nem, a párkányi mentőállomás felszámolását semmiképp sem engedhetjük meg. A tervezet ellen a város meg fogja tenni a szükséges lépéseket - mondta el lapunknak a polgármester.

Ladislav Matuška, a helyi rendelőintézet igazgatója szerint is meglehetősen rögtönzött a tervezet. – Kevesen tudják, hogy szakmán belül, országos viszonylatban az egyik legjobb gyorsmentőállomással rendelkezünk. Az állomás nincs kórházhoz vagy intenzív osztályhoz kötve. Éppen ezért egy gyorsmentőállomás fenntartásának és üzemeltetési költségeinek valós nagyságáról pontosabb adatokkal rendelkezünk. Ellentétben olyan állomásokkal, ahol ez a tevékenység háttérbe szorul és sokkal kisebb ráfordítási költséget mutatnak ki. A mindenkori szolgálatos párkányi csapat egy orvosból, nővérből és egy sofőrből áll. Korszerűen kiépített diszpécserközpontunk és két mentőautónk van. A kórházak távolsága miatt is szükség van az állomásra, hiszen legközelebb csak Érsekújvárott és Zselízen van kórház – mondta el lapunknak Matuška úr.

– Tapasztalataink szerint, a minisztérium által a gyorsmentésre kimutatott, elegendőnek vélt összeg a valóságban ennek a dupláját követeli meg, tehát országosan az 500 millió helyett 1 milliárdra lenne szükség. Ez, utalva a fentiekre, annak is köszönhető, hogy számos kórházban nem mutatják ki pontosan az erre a tevékenységre fordított valós összegeket. Ebből kifolyólag nem hiszek annak a megállapításnak, miszerint a tervezett reform a mostani állapothoz viszonyítva szociálisan elviselhetőbb lesz, és nem hoz magával további pénzügyi ráfordításokat. A mostani, működő, százegynéhány állomással szemben a szóban forgó tervezet több mint kétszázzal számol, de a miénkkel nem, pedig ezt 2002-ben alakítottuk ki ötmillió koronás ráfordítással. Akkor ezt most leépítik? Ki fogja ennek a költségét fedezni? Az államnak kéne, mert ez az ő kötelessége. Aztán itt a népsűrűség kérdése: tudjuk, Párkányban a turistaszezonban 30-35 ezer ember is él. Erre a tényre sem figyeltek. Arról már nem is beszélve, hogy a gyorsmentéskor adott esetekben számos, járulékos beavatkozás szükséges – taglalja a rendelőintézet igazgatója. – Például, ha sürgős röntgenre, laborvizsgálatra van szükség – ezt eddig helyben is meg tudták oldani. Ha azonban az új állomáson az alapellátáson kívül erre nem lesz lehetőség, akkor be kell hozni a pácienst Párkányba. A sürgős szakorvosi beavatkozásról nem is beszélve.

A javaslat tehát nem foglalkozik a részletekkel és a valós kiadásokkal – jelentette ki az igazgató. Szerinte a földrajzilag fehér foltokon igenis szükség van új mentőállomások kiépítésére, ám az egyszeri befektetésnek szánt jókora összeg egy részét inkább a már meglévő gyorsmentő központok további korszerűsítésére, gépparkjának gyarapítására kéne szánni. – Még egyszer hangsúlyozom: nagy erőfeszítésekkel, drága pénzért, gyorsmentőállomást „zöld területen „ kialakítani, csak azért, mert onnan esetleg a tizenöt percen belül még két-három további település is elérhető, nem szerencsés megoldás. A mi régiónkban, ahol 33 ezer ember él 22 településen, egy-két falun kívül, például Szalka és Kiskeszi, be tudjuk tartani a 15 perces határt. De a többi helységbe is megérkezünk 20 percen belül – tájékoztatott La-dislav Matuška.

A párkányi mentőállomás működése tehát indokolt. Ehhez azt tehetjük még hozzá: lehet, hogy a tervezet figyelembe vette az útviszonyokat, de csak kategóriák szerint. Azzal már nem foglalkozik, hogy milyen az utak minősége. A két említett kórház is messze van, 30–35 km-re, ráadásul a zselízi kórház szintén súlyos anyagi gondokkal küzd, nem biztos, hogy jelenlegi formájában működik majd tovább. A párkányi régió lakosainak szerencsésebb lenne, ha az esztergomi Vaszary Kolos Kórház a párkányi rendelőintézettel és gyorsmentő-állomásal karöltve tudná biztosítani az emberek sokszor életbevágó szükségleteit. Elvégre annyit beszélünk a közös uniós tagság előnyeiről – hát, tessék már gyakorlatban is felmutatni valamit...