Változhat az alkotmánybíró-választás

Andrej Kiska szerint az Alkotmánybíróság első tanácsának döntése értelmében jogilag lehetetlen eljárni, ugyanakkor mementó lehet az elkövetkező generációk számára. „Figyelmeztetés mindenkinek, hogy milyen mélyre lehet süllyedni akkor, ha a politikai akarat kiszorítja a jogot abból az intézményből, melynek védelmeznie kellene az alkotmányosságot” – közölte az államfő. Szerinte azonban a további harcnak nincs értelme, még akkor sem, ha saját igazáról mélyen meg van győződve. Kiska szerint sürgősen módosítani kell az alkotmánybírók megválasztásának szabályait.

Elégedett nyertesek

Mojmír Mamojka alkotmánybíróként méltóságteljesen akarja képviselni az Alkotmánybíróságot és önmagát. Mamojka egyetemi oktató, a legutóbbi parlamenti választásokon már nem indult, korábban több választási ciklusban is a Smer parlamenti képviselője volt. Jana Laššáková alázattal fogadja az államfő döntését. Hozzátette, rendszeresen dolgozott az alkotmánnyal és különböző jogi előírásokkal. „A parlament alkotmányjogi bizottságában részt vettem a törvényalkotásban, ezért úgy vélem, készen állok erre a funkcióra” – mondta Laššáková. Ő is több választási cikluson keresztül volt, és jelenleg is a legerősebb kormánypárt parlamenti képviselője. Miroslav Ďuriš rövid ideig dolgozott ugyan járásbíróságon, de 1995-től jegyzőként tevékenykedik. Andrej Kiska korábban kifogásolta szakmai előéletüket, rátermettségüket, és nyelvtudásukkal kapcsolatban is voltak fenntartásai.

Robert Fico kormányfő egyelőre nem kommentálta az államfő döntését.

Változást sürgetnek

Az ellenzéki SaS szerint Kiska nem akarta tovább szítani a feszültséget, ugyanakkor kérdés, hogy döntése nem fog-e a jövőben még nagyobb feszültséget kiváltani. Az OĽaNO szintén az Alkotmánybíróság működését szabályzó törvény módosítását sürgeti. Igor Matovič szerint fennáll a veszélye annak, hogy Robert Fico kormányfő saját jelöltjeivel töltheti fel a plénumot. Két év múlva ugyanis kilenc alkotmánybíró mandátuma jár le. „2019-ben de facto az összes alkotmánybíró Robert Fico jelöltje lehet, ez pedig nem jelent mást, mint hogy 12 éven keresztül gátolni fogják az igazságszolgáltatást. Robert Fico és Robert Kaliňák büntetlensége ezzel 2031-ig biztosítva lenne” – állítja az OĽaNO elnöke.

Ján Budaj szerint mielőbb módosítani kell az AB bíráinak megválasztására vonatkozó szabályokat, mert a jelenlegi gyakorlat szerint mindig a hatalmon levő pártok jelöltjei jutnak be a taláros testületbe. Erre egyébként a Velencei Bizottság is figyelmeztette Szlovákiát.

Budaj a környező országok mintájára azt javasolja, hogy az alkotmánybírókat kétharmados többséggel válassza meg a parlament.

„Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter tisztában van az aktuális helyzettel, hiszen harcolt Monika Jankovskának a Bírói Tanácsba való kinevezése ellen, ennek ellenére eddig semmit sem tett egy észszerű módosítás kidolgozása érdekében, mely már régen elkészülhetett volna”

– rótta fel Budaj a tárcavezetőnek tétlenségét. Budaj felszólította Žitňanskát, hogy azonnal kezdjen el dolgozni az alkotmánytörvény módosításán, ellenkező esetben hozzájárul ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság politikai szempontból egyszínű lesz.

Lucia Žitňanská (Híd) igazságügyi miniszter tiszteletben tartja Kiska döntését, és ezt az ügyet lezártnak tekinti. Kijelentette, kész mindent megtenni azért, hogy az alkotmánybírók következő, 2018-as választása már új szabályok alapján menjen végbe. Akkor a parlamentnek a kilenc megüresedő helyre 18 jelöltet kell megválasztania.