Vaklárma a magyar tanórák körül

A szlovák általános iskolák lehetőséget kapnak különböző nemzetiségi nyelvű tanórák bevezetésére, ez az intézkedés azonban nem vonatkozik a magyar nyelvre, és nem változik a magyar tannyelvű általános iskolák működése sem. A kerettanterv célja elsősorban a magyarnál kisebb létszámú kisebbségek – például a horvát, a roma, a ruszin és a német – anyanyelvi oktatásának támogatása.

Peter Krajňák (Híd), az oktatási minisztérium államtitkára szerint több félreértés történt a keddi sajtótájékoztatójuk után, melyet Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztossal tartott. A változások kizárólag Eperjes megyére vonatkoznak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy „a közösségi médiában elterjedt rémhírek, melyek pánikot keltettek a magyar kisebbség körében, alaptalanok. Célunk a jelenlegi magyar kisebbség oktatási rendszerének megőrzése. A rendeletben azokra a kisebbségekre gondoltunk, amelyekhez tartozók egyáltalán nem tanulják saját nyelvüket, bár otthon az anyanyelvükön kommunikálnak. A hivatalokban és iskolákban azonban szlovákul beszélnek” – osztotta meg lapunkkal Krajňák.

Bukovszky felhívta a figyelmet az álhírek terjedésének megakadályozására, szerinte tipikusan arról az esetről van szó, amikor a Facebookon teljesen alaptalan híreket közölnek. Elmondta, nincs új jogi környezet, a 2018-tól érvényes kormányrendelet alapján tájékoztattak Eperjesen, elsősorban az ott élőknek fontos változásokról. A sajtótájékoztató témája az volt, „milyen pozitív lépéseket fogadott el a kormány a ruszin és az ukrán vagy a roma iskolahálózat kiépítésére” – mondta Bukovszky.

Tantárgy lesz a nemzetiségi nyelv

Lerakta az alacsony létszámú kisebbségek nemzetiségi nyelvű oktatási rendszerének alapjait az oktatási tárca, melynek célja elsősorban a ruszin és a roma nyelvű tanórák fokozatos bevezetése.

A nemzetiségi nyelv oktatásának támogatására az oktatásügyi tárca még 2015-ben hagyott jóvá egy kerettantervet, eddig azonban a megvalósításhoz hiányoztak a szükséges anyagi források. Tavaly decemberben a tárca egy új rendeletet fogadott el, mely 2018. január 1-jén lépett hatályba, és ezáltal sikerült biztosítani a pénzügyi forrásokat, ami a diákok után járó fejpénz 4 százalékos emelését jelenti azon iskoláknak, melyek belépnek az új rendszerbe. Ezekben az iskolában az első évfolyamban egy órát különítenek el kisebbségi nyelv oktatására, másodiktól a hetedik évfolyamig ez az óraszám a duplájára emelkedik, a nyolcadik, illetve a kilencedik évfolyamban heti 3 órában vezetik be a nemzetiségi nyelv oktatását.

Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos támogatja az új oktatási program elindítását. „A nemzetiségi nyelvű tanórák bevezetése a roma és a ruszin kisebbségnek lehetőséget nyújt lefektetni kisebbségi oktatási rendszerük alapjait, ami fontos, mivel a nem magyar kisebbségek iskoláinak együttes száma egy számjegyű” – nyilatkozta lapunknak Ravasz.

„Nagyon előnyös és hatékony eszköznek tartom ezt az alacsonyabb létszámú nemzeti kisebbségeknél, például a romáknál, a ruszinoknál és a horvátoknál. Úgy vélem, ez az intézkedés hozzájárulhat a kisebbségek kultúrájának felemeléséhez” – tette hozzá Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár. Ravasz konkrétabban fogalmazott. „A ruszin kisebbség számára kifejezetten elkerülhetetlen az ilyen iskolák létrehozása, egyébként ez az őshonos szlovákiai kisebbség egy-két generáción belül demográfiailag összeomlik” – mondta a romaügyi kormánybiztos.

„Hatalmas előrelépésnek tartom ezt az alacsony létszámú kisebbségek ügyében, hiszen ezzel megteremtettük az iskolahálózatuk kiépítésének alappillérét. Ez azonban abszolút nem érinti a szlovákiai magyar iskolahálózatot”

– szögezte le Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos.

Ravasz a roma nyelvű oktatás bevezetését elengedhetetlennek tartja. Ez a folyamat azonban több problémát is felvet, például a roma nyelv alacsony standardizációját és a helyi dialektusok nagy szórását. A roma nyelv oktatása szakképzett pedagógusokat is igényel, ezért a képzést Nyitrán és Eperjesen már a jövő tanévtől szeretnék újra bevezetni.

Jelenleg kérdéses, hány iskola él a nemzetiségi nyelv bevezetésével a következő tanévben. Az új kerettantervvel kapcsolatos kérdésekkel az iskolák az oktatásügyi tárca nemzetiségi főosztályának szakembereihez fordulhatnak.

Az új rendszer több szempontból is előnyös – csökken az adminisztrációs teher, mivel nem kell kétnyelvű dokumentációt vezetni, nem kell megváltoztatni az iskola nevét, és a bizonyítványokat sem kell két nyelven kiállítani.