Utólagos ítélet?

Az EU alkotmányának francia baloldali elutasítását és az efölötti kelet-európai értetlenséget elemzi a Libération tegnapi számának adott interjúban a térség egy szakértője. Jacques Rupnik franciaországi Kelet-Európa-kutató szerint az alkotmányt elutasító baloldali politikusok előszeretettel beszéltek a kampány során a delokalizációról – a gyárak kitelepítéséről a régi EU-tagállamokból – és társadalmi kérdésekről, s ennek kapcsán az újonnan csatlakozott EU-államokat vádolták meg, illetve mondtak visszamenőlegesen ítéletet a bővítésről. Szerinte a delokalizáció és az alkotmány között semmilyen kapcsolat nincs, hiszen az előbbi az alkotmány nélkül is folytatódik. Rupnik felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság kimutatása szerint Franciaország 6500 munkahelyet veszített el, miközben 150 ezret teremtett az elmúlt évtizedben a kelet-európai országokkal folytatott kereskedelemnek köszönhetően.

A francia politikai elit soha nem magyarázta el választóinak azt a kapcsolatot, mely a kommunista diktatúra bukása, a demokrácia megteremtése és az európai integráció perspektívája között létezik. De azt sem, mit jelentett a kontinens demokráciája és stabilitása Keleten. Ehelyett a bővítés kapcsán arról volt szó inkább, hogy mennyibe fog mindez kerülni.

Az új tagállamok már akkor csalódtak, amikor kiderült, hogy nem lesz szabad munkavállalás a bővített Európában. Ráadásul azt a három országot (Nagy-Britannia, ĺrország és Svédország), amelyik megnyitotta piacát, nem is árasztotta el kelet-európai munkaerő Rupnik meglátása szerint.

Eddig csak a jobboldalnak a Délről érkező bevándorlókkal szembeni nacionalista és xenofób elképzelései voltak ismertek, most megjelent ugyanez a nacionalista baloldal „szoft változatában“ a keleti fenyegetettségről – véli Rupnik. (mti)