Utasszállítókhoz is felszállnak a MiG-ek

A múlt hétfőn egy brit utasszállító gép repült át Németország, Ausztria és Magyarország felett úgy, hogy a pilóta egyik országban sem jelentkezett a légi irányításnál. Amikor a gép belépett a magyar légtérbe, a honvédség Grippen vadászgépet küldött utána, hogy ellenőrizze, miért nem kommunikál a pilóta. Mint kiderült, egyszerűen rossz frekvenciát kapcsolt be – rendszerint ez a leggyakrabban előforduló hiba.

Nemcsak a magyar Grippenek, hanem a szlovák MiG–29 vadászgépek is felszállnak ilyenkor. Ami nem olcsó mulatság. A védelmi minisztériumtól kikértük, hány ilyen eset volt, mennyibe került s hogyan járnak el ilyenkor. Martina Balleková, a tárca szóvivője minden kérdésünkre gyakorlatilag ugyanazt válaszolta: titkosított információk, a NATO tiltja, hogy ezekről a bevetésekről bővebben tájékoztassanak – pedig a magyar honvédség nyíltan beszélt a bevetésekről.

Nem mindenki titkolózik nálunk sem: a szlovák Légiközlekedési Hivatal (LPS) lapunknak elmondta, hány ilyen eset volt. 2013-ban összesen 37 alkalommal lépett a szlovák légtérbe olyan utasszállító, amely nem vette fel a kapcsolatot a légi irányítással. Mint kiderült, 32 gép a pilóta hibája miatt nem kommunikált. Az utasszállítóknak ugyanis minden ország légi irányításával fel kell venniük a kapcsolatot, s főleg a kisebb európai országok fölött erről gyakran megfeledkeznek – van úgy, hogy csak pár percet tartózkodnak a szlovák légtérben.

„Ha nem sikerül felvenni a kapcsolatot, viszont a gép az előre betervezett útvonalon halad, az információt csak átadjuk a szomszéd ország légi irányításának. Ha viszont kitér az útvonalról, akkor kapcsolatba kell lépnünk az illetékes védelmi egységekkel, s ők eldöntik, szükséges-e a beavatkozás” – mondta lapunknak Michaela Legelová, az LPS szóvivője. Tavaly erre két esetben volt példa. Azt, hogy ez mennyibe kerül, csak a védelmi tárca tudja, amely viszont nem árulta el az összeget.