Út a kirántott sajttól a bulgurig

A só- és olajmentes, egészségesebb étkezés jól hangzik, a Juraj Draxler oktatásügyi miniszter által tegnap ismertetett menzareformmal kapcsolatban viszont két héttel a tanévkezdés előtt is nagyon sok a kérdőjel.

Az egyik alapvető felvetés a kiadásokkal kapcsolatos, hiszen az új receptekben szereplő élelmiszerek, mint például a bulgur, az avokádó vagy a homoktövis nem tartozik a legolcsóbb termékek közé. A miniszter szerint nincs ok pánikra. „Sokat dolgoztunk az új receptek összeállításán és mondhatom, hogy az iskolai éttermek a módosított receptúrákkal is beleférnek majd az egy euró körüli összegbe egy ebédért” – állítja Draxler.

Egyelőre az sem egyértelmű, hogyan fogják megtanítani a menzákon főző több száz, nagyrészt idősebb szakácsot az új ételekre, ráadásul sok konyhában olyan elöregedett a berendezés, hogy az újfajta menü elkészítésével komoly bajok lehetnek. A minisztérium a konyhák felszerelésére Draxler szerint támogatást biztosít, az összeget jövőre kérvényezhetik az iskolák, ám azt, hogy mennyi pénz áll majd a rendelkezésre s ebből mit vásárolhatnak, egyelőre nem tudni.

A reform működhet

Az, hogy a menzák által főzött ételek nagy általánosságban nem tartoznak a legközkedveltebb étkek közé, nem vitás, mint ahogy az sem, hogy a gyermekek manapság egészségtelenül étkeznek. Az, hogy milyen eredménye lesz a szeptembertől induló reformnak, egyelőre kérdéses, nekünk viszont sikerült találni egy mintapéldát, amely igazolja, hogy az óvatos, megfontolt receptváltás eredményes lehet, s a gyermekkel olyan egészséges élelmiszereket is meg lehet szerettetni, amelyekről korábban nem is hallottak.

„Mi már korábban próbálkoztunk különböző változásokkal. Főztünk már bulgurt is, s meglepő, mennyire megszerették a gyermekek. Bizonyára azért, mert hasonlít a tarhonyára, ezért különböző élelmiszerekkel kombinálható. Komoly gondok voltak korábban azzal is, amikor felhagytunk a vegetával és kevesebb sót kezdtünk használni, ám évek elteltével lassan ezt is megszokják a gyerekek. Egyre kevesebben panaszkodnak arra, hogy az étel sótlan lenne” – magyarázta Dóbi Julianna, a rimaszombati alapiskola konyhavezetője.

Nem kell a brokkoli

Azt sem hallgatta el előlünk, milyen próbálkozásuk bukott meg teljesen. A gyermekek például végképp nem eszik a zöldségeket, a salátákat és a kompótokat sem, a brokkoli pedig abszolút tabunak számít a menzán. „Nem értem miért, de ezeket kilószámra dobjuk ki, mert egyszerűen nem eszik. Ilyenkor nekünk is rossz érzésünk van, hiszen szeretettel főzünk, próbáljuk a lehető legjobbat kínálni, s mikor látja az ember, mit hoznak vissza, fáj a szíve, hogy fölöslegesen fáradozott” – mondta.

A többéves tapasztalattal rendelkező konyhavezető szerint a gyermekek étkezési szokásait csak és kizárólag a szülők befolyásolják. „Míg otthon kirántott húst vagy más klasszikus ételeket fognak csak enni, nem eszik meg az újat, viszont olyan családokban, ahol újdonságokkal is próbálkoznak, ahol látják, hogy ételből, élelmiszerből sokféle van, ott megeszik az újat is” – állítja Dóbi Julianna.

Szerinte az sem okoz majd nehézséget, ha az új receptekben szereplő élelmiszerek valamivel drágábbak lesznek, az anyagi normákat ugyanis egy hónapra kell betartani, így az ételek árát egyik vagy másik nap kompenzálhatják.

Jönnek a „büfék”

Draxler egyébként jelezte, amint beindult a menzareform, visszatérnek az iskolai büfék kínálatát korlátozó törvényhez, pontosan meg akarják határozni, mit árulhatnak az iskolákban és mit nem. „Számos fejlett országban törvénnyel korlátozott az iskolai büfék kínálata, ebben semmi rosszat nem látok. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy édesített italok forgalmazói uralják a büféket” – mondta Draxler.

A menzareform szeptembertől indul, az iskolai étkezdék rendelkezésére álló közel 70 receptet fokozatosan fogják lecserélni, a szakácsoknak mindig lesz lehetőségük választani az ételek közül. A minisztérium ráadásul azt akarja, hogy egy nap akár két vagy három ételből is választhassanak a gyermekek, így a kínálat még nagyobb lesz.