Uniós átlag alatt az egészségügyi költségvetés

Az állam jövőre több mint 150 millió euróval kevesebbet fordít az egészségügyre, de az ágazat bevételei azonban csak mintegy 45 millió euróval csökkennek, mivel a lakosság aktív, kereső rétege több mint 108 millió euróval többet fizet majd be egészségügyi járulékként. Az állam mintegy 111 millió euróval kevesebbet fizet saját biztosítottjaiért, tehát a gyerekekért, munkanélküliekért és az idősekért. „Az állam először a 2004-es egészségügyi reform óta az átlagbér 4%-ánál kevesebbet fizet majd saját biztosítottjaiért” – jelentette ki Peter Pažitný, a HPI vezetője. A korábbi években a költségvetés elfogadásakor mindig arról folyt a vita, hogy az inaktív biztosítottak egészségbiztosítási járulékát mennyivel a négy százalékos alap felett állapítsák meg. „A számításaink szerint az egy főre jutó állami járulék nagysága 2014-ben 3,826% a két évvel korábbi átlagfizetésből számítva” – jelentette ki a HPI vezetője. Az egészségügyi minisztérium szerint az állam a HPI adatainál többet fizet majd az inaktív biztosítottak után. Az egészségbiztosítási járulék az átlagbér 4%-a lesz – állítja a tárca. Azt a pénzügyminisztérium is elismeri, hogy GDP arányosan kevesebb jut az egészségügyre, a 2014-re tervezett költségvetés elemzése szerint ugyanis a 2013-as 5,6%-os szintről 5,3 százalékra csökken. Ezt támasztja alá az is, hogy a költségvetés konszolidációjának egyik tételeként 175 millió eurós megtakarítást mutatnak ki az egészségügyi fejezetben. Az uniós átlag egyébként ugyancsak a pénzügyminisztérium szerint 7,3%. Már eddig is keveset költött az állam az egészségügyre, ez derül ki a Sberbank elemzéséből. Az uniós összehasonlításnál is rosszabb eredményt kapunk, ha az OECD tagállamaihoz mérjük a támogatást, ahol az átlag a GDP 9,3%-a. Martin Barto, a bank elemzője szerint ugyanakkor a hazai egészségügy azért van nehéz helyzetben, mert még mindig sokat költünk gyógyszerekre, ezért kevés jut a kórházi és egyéb kezelésekre. „A gyógyszerek költségei 2000 és 2010 között óriási, mintegy 7%-os éves emelkedést mutattak” – magyarázta Barto. Csehországban ez az adat mindössze a fele volt. A gyógyszerköltségek a GDP 2%-át teszik ki, ami 50%-kal több, mint az OECD átlaga. „Az ideális az lenne, ha vissza tudnánk fogni a gyógyszerköltségeket, és többet költhetnénk a kórházi ellátásra” – állítja az elemző. (lpj, SITA)