Újra neonáci felvonulás lesz

Pontosan egy évvel azután, hogy verekedésbe és számos atrocitásba torkollt a szélsőségesek pozsonyi tüntetése, az akkori szervező, Lukáš Kopáč újabb felvonulást jelentett be. Az akció hivatalosan Brüsszel politikája elleni tüntetés, ám több olyan szervezet is részt vesz rajta, amelynek tagjai szélsőséges megnyilvánulásokról ismertek. Például a Vzdor Kysuce vezetője, Marián Magút korábban nyilvánosan kijelentette, hogy úgy hisz az holokausztban, mint Allahban. Információink szerint a tüntetésre több mint hatezer szélsőséges készül nemcsak Szlovákiából, hanem Magyarországról és Csehországból is.  Bár nyilvánvaló, hogy az akció komoly biztonsági kockázatot jelent, Pozsony-Óváros nem tilthatta be, mert ez nem tartozik a hatáskörébe. „Nem tehetünk semmit, mi csak tudomásul vesszük, hogy ilyen rendezvény lesz” – mondta Nora Gubková, a városrész szóvivője. A tavalyi tüntetéseken a szélsőségesek megtámadták a nemzetközi kerékpárverseny résztvevőit, az újságírókat, megvertek egy arab családot. Az azóta már parlamenti képviselővé választott Milan Mazurek (ĽSNS) azt kiabálta, „Ba…m az Allahotokat”. Akkor 140 személyt tartóztattak le. Robert Kaliňák belügyminiszter és Robert Fico kormányfő egy éve kijelentette: haladéktalanul el kell fogadni egy törvényt, mely alapján még a megrendezése előtt be lehetne tiltani egy közbiztonsági szempontból kockázatos rendezvényt. A törvény azóta sem készült el. „A jogszabály elfogadása koalíciós egyeztetéseken múlik” – mondta lapunknak Marta Fabianová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa.  Radovan Bránik, aki évek óta figyeli a hazai radikálisokat, úgy véli, hiba lenne, ha ilyen rendezvényt előre betiltanának. „Ők pontosan erre várnak, áldozatként akarják feltüntetni magukat. Mélységesen nem értek egyet velük, de demokratikus társadalomban élünk, ahol mindenkinek joga van a véleménynyilvánításra még akkor is, ha nem értünk vele egyet. Nem gondolom, hogy olyan állapotot szeretnénk, amikor csak azért tiltanának be egy tüntetést, mert nem tetszik” – mondta az Új Szónak Bránik.  Információink szerint az akcióra Magyarországról és Csehországból is érkeznek radikálisok, így a résztvevők száma túllépheti a hatezret is. Jelenleg egyeztetnek a várossal arról, merre haladhatnak majd a vasúti főállomásról. Mivel a többi rendezvény miatt gyakorlatilag az egész Óváros foglalt lesz, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a kormányhivatal előtti Szabadság térre fognak menetelni. A szélsőségesek tavalyi tüntetése verekedésekbe torkollott, 140 embert tartóztattak le. A belügyminisztérium később azt állította, kidolgoz egy jogszabályt, mely alapján a kockázatos tüntetéseket előre be lehet majd tiltani. Ezt Robert Fico kormányfő is támogatta. „Egyetlen emberi jog gyakorlása sem lehet abszolút, mindegyikre vonatkoznak korlátozások, kivételek, s ez mindenképp érvényes a szólásszabadságra és a gyülekezési jogra is” – mondta 2015-ben Fico.  Egy év elteltével sem történt változás, a belügy mégis azt állítja, hogy a városrésznek elég kompetenciája van a tüntetés betiltására. „A község javasolhatja a szervezőknek, hogy a rendezvényt máshol vagy más időpontban tartsák meg” – mondta lapunknak Marta Fabianová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa. Az általa említett, a gyülekezésről szóló törvényben viszont már nem szerepel, hogy a szervező ezt a javaslatot köteles elfogadni. Magyarán: a község javasolhat, amit akar, ha a szervezőnek ez nem tetszik, nem kell betartania az ajánlást.  Fabianová ezt követően a jogszabály több olyan paragrafusát is felsorolta, mely alapján betiltható egy rendezvény. Például ha témája fajgyűlölettel vagy egyéb gyűlöletkeltéssel kapcsolatos, vagy ha a résztvevők erőszakosak, mások egészségét és biztonságát veszélyeztetik. Ahhoz viszont, hogy a résztvevők ilyen kihágást kövessenek el, meg kell tartani a rendezvényt, előre nem lehet betiltani. A júniusi rendezvény ráadásul az Állítsuk meg Európa eltörlését! címet viseli, ami önmagában nem ad okot a tiltásra.  Radovan Bránik, a hazai radikálisok szerveződését figyelő szakértő szerint a logika azt diktálná, hogy egy szélsőségesek által szervezett tüntetést automatikusan be kell tiltani, ám ilyen lépésnek a demokratikus társadalomban nincs helye. „Egyszerűen nem folyamodhatunk ilyen módszerekhez. Meg kell találni a módját annak, hogyan reagáljunk ezekre az eseményekre. Hangosan ki kell mondani, hogy nem értünk egyet a nézeteikkel, s meggyőződésem, ha törvényt sértenek, akkor a tüntetésen nagyon gyorsan letartóztatják őket, s minden lépésüknek meg lesz a következménye, de tiltásnak helye nincs” – mondta Bránik. Meggyőződése, hogy bár június 25-én a fővárosban feszült lesz a helyzet, a szélsőségesek minden eddiginél jobban fogják kerülni az agresszív megnyilvánulásokat. „Az a céljuk, hogy a lehető legnagyobb teret kapják a médiában, a lehető legtöbb ember észrevegye őket, de nem akarnak zavargásokat. Ez biztos. Kisebb konfliktusok lehetnek, de az embereknek szerintem ettől nem kell félniük” – állítja Bránik.  Az akción Marian Kotleba szélsőjobboldali pártjának tagjai és szimpatizánsai is részt vesznek, holott azt náluk sokkal radikálisabb emberek szervezik, akik elhatárolódnak Kotlebától. Egyes információk szerint ráadásul arra készülnek, hogy megakadályozzák Kotleba felszólalását a rendezvényen. „Ez a radikális szélsőséges ág az országban már egy ideje szerveződik, egyértelműen azzal a céllal, hogy bejusson a parlamentbe. Kitartanak meggyőződésük mellett, példás magánéletet élnek, s ezért gondolom, hogy a következő tüntetésen azt a látszatot akarják majd kelteni, hogy kerülik az erőszakot” – véli Bránik.