Újra botrány lehet a főügyészválasztásból

A javaslatot beterjesztő koalíciós képviselők teljesen legitimnek tartják, hogy olyan személy is lehessen főügyész, aki korábban nem ügyészként dolgozott, az ellenzék szerint viszont a törvénymódosítással Daniel Lipšicet szeretnék hatalomra juttatni.

Július 17-én, vagyis kevesebb mint egy hónap múlva Jaromír Čižnár főügyészi mandátuma lejár. A parlament előtt így fontos kihívás áll: a következő hónapokban új főügyészt kell választani, akinek a parlament képviselői, majd Zuzana Čaputová köztársasági elnök hét évre szavaznak bizalmat.

Bár a konkrét főügyészjelöltek neve egyelőre csak pletyka szintjén merült fel, a megválasztással kapcsolatban azonban már így is hetek óta zajlik a vita.

Miről szól a javaslat?

A nézeteltérést az váltotta ki, hogy a koalíciós pártok képviselői, Juraj Šeliga (Za ľudí), Alojz Baránik (SaS), Milan Vetrák (OĽaNO), Ondrej Dostál (SaS) és Petra Hajšelová (Sme rodina) egy olyan törvénymódosító javaslatot terjesztettek be a parlament elé, mely több ponton is megváltoztatná a főügyészválasztás körülményeit.

Az egyik legjelentősebb változtatás – amelyet az ellenzék élesen bírál –, hogy a módosítás értelmében olyan személyt is jelölhetnének a főügyészi posztra, aki korábban nem dolgozott ügyészként.

További fontos módosítás lenne, hogy a jelölteket már nemcsak a parlamenti képviselők javasolhatnák, hanem az igazságügyi miniszter, az Ügyészi Tanács (Rada prokurátorov SR), az emberjogi ombudsman és egyéb jogi intézmények is (például a jogi egyetemek). A képviselők továbbá azt is szorgalmazzák, hogy az alkotmánybírók meghallgatásához hasonlóan a főügyészjelöltek meghallgatása is nyilvános legyen, sőt, a parlamenti szavazás sem lehetne titkos. Amennyiben pedig a főügyész nem végezné rendesen a feladatát, a parlament bármikor visszahívhatná.

Šeligáék azzal indokolják a módosítást, hogy ezekkel a változtatásokkal még inkább átláthatóvá válna az ügyészség működése, ez a cél pedig a kormányprogram legfontosabb pontjai között szerepel.

A parlament első olvasatban már el is fogadta a javaslatot, 131 jelen lévő képviselő közül 87 szavazott igennel (kizárólag a koalíciós pártok képviselői), 44 ellenzéki és független képviselő pedig nemmel. 

A parlament következő, júliusi ülésén a képviselők a 2. és a 3. olvasatban valószínűleg újra megszavazzák a módosítást, így már csak Zuzana Čaputová köztársasági elnökön múlik, hogy aláírja-e.

„Lex Lipšic”

Az ellenzéki képviselők leginkább azzal a ponttal nem értettek egyet, amely kimondja, hogy a főügyész olyan személy is lehet, aki korábban sohasem dolgozott ügyészként.

A Smert elhagyó Peter Pellegrini például úgy véli, hogy a koalíció ezzel a törvénymódosítással szeretné beültetni a főügyészi székbe Daniel Lipšicet, a korábbi igazságügyi és belügyminisztert. Lipšic köztudottan jó kapcsolatokat ápol Grendel Gáborral és Igor Matovičcsal (mindketten OĽaNO), korábban a NOVA politikai párt színeiben indult a választáson, az OĽaNO listáján.

„Ennek a törvénynek egyetlen célja van: hogy Daniel Lipšic főügyész lehessen, és utána elkezdhesse börtönbe zárni az összes ellenzéki politikust, akikről a választás előtti kampányban beszélt a koalíció”

– vélekedett Pellegrini. Hozzátette: a kormány ezzel folytatja azt a „rendkívül veszélyes trendet”, hogy politikai jelölteket ültet független, szakmai pozíciókba.

Hasonlóan fogalmazott Robert Fico, a Smer elnöke is, aki szerint az sem elfogadható, hogy a főügyész egy jogerősen elítélt személy lehessen. Daniel Lipšic ugyanis 2016-ban halálos balesetet okozott: elütött egy gyalogost, aki kisétált elé az úttestre. A férfiről később kiderült, hogy ittas volt, így az egykori miniszter három év feltételes szabadságvesztést kapott, valamint kártérítést kellett fizetnie.

„Én nem kérem számon Lipšic urat, hiszen gondatlanságból elkövetett bűncselekményről beszélünk, ez bárkivel megeshet a világon. Ettől függetlenül ő egy jogerősen elítélt személy, vagyis etikai és morális szempontból sem elfogadható a jelölése”

– fogalmazott Fico.
 

Ellenszél a koalícióban

A koalíció még ugyan nem erősítette meg, de nem is zárta ki annak lehetőségét, hogy valóban Lipšicet jelölnék a pozícióra. A jelöltségével kapcsolatban maga Lipšic is ködösen fogalmazott, nem kívánt spekulációkba bocsátkozni, hiszen a módosító javaslat még nem is lépett életbe.

Ennek ellenére Juraj Šeliga kitart a javaslat mellett, és szerinte jó jel, hogy Fico aggódik a jövője miatt. A javaslatot benyújtó képviselők egyebek mellett azzal is érvelnek, hogy más országokban sem kell feltétlenül ügyészt választani a főügyészi pozícióba. A bírálat viszont nemcsak ellenzéki oldalról, hanem a koalícióból is érkezik: Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügyi miniszter például jobb megoldásnak tartja, ha ügyészt neveznek ki főügyésznek. Ugyanezt az álláspontot képviseli Zuzana Čaputová és az Ügyészi Tanács is.

Mi a helyzet az EU-ban?

A koalíciós képviselők érveléséről két jogászt is megkérdeztünk.

Tomáš Strémy, a Comenius Egyetem Jogi Karának professzora lapunk megkeresésére elmondta, hogy egy tavaly készített nemzetközi felmérés rámutatott az Európai Unió tagországaiban található főügyészségek közti különbségekre.

„Ezekből az adatokból kitűnik, hogy az EU tagállamainak 28 főügyésze közül (még Nagy-Britanniát is beleértve) 22 már dolgozott ügyészként, és átlagban 21 évnyi szakmai tapasztalattal rendelkeznek, amelyből legalább 9-et az ügyészi hierarchia legmagasabb pozícióiban teljesítettek. A 28 főügyész közül hatnak nincsenek ügyészi tapasztalatai”

– közölte Strémy.

Hozzátette, hogy például Hollandiában, Cipruson, Bulgáriában, Litvániában és Svédországban a megválasztott főügyész korábban bíróként tevékenykedett.

Átláthatóság, de így?

Eva Szabová, a Nagyszombati Egyetem Jogi Karának szakértője úgy véli, hogy a törvényjavaslat első ránézésre valóban az ügyészség átlátható működését szolgálja, viszont már a törvény előkészítése sem volt túlságosan transzparens.

„Úgy gondolom, hogy a javaslat megfogalmazásánál hiányzott a szakmai közvéleménnyel folytatott párbeszéd. Egy törvény, amely ilyen jelentős módon beavatkozik az eddigi főügyészválasztás rendszerébe, véleményem szerint szorosabb szakmai együttműködést kívánt volna maga után, egyrészt azokkal, akik a végrehajtó gyakorlatot végzik, másrészt pedig az egyetemi szférával is”

– mondta lapunknak Szabová, majd hozzátette, hogy a javaslat így azt a látszatot kelti, mintha titokban készítették volna elő, elzárkózva bármilyen külső véleménytől.

A törvényjavaslat legvitatottabb pontjával kapcsolatban Szabová elmondta, hogy aggódnak a Főügyészség politizációja miatt. A szakértő szerint igencsak kérdéses, hogy jó ötlet-e olyan személyt ültetni a főügyészi székbe, aki korábban nem dolgozott ügyészként.

„Az én álláspontom az, hogy a Főügyészség élén olyan személynek kellene ülnie, akinek van szakmai tapasztalata, konkrétan ennek az intézménynek a működésével kapcsolatban is”

– vélekedett Szabová.

A törvényjavaslat további pontjaival (mint például a nyilvános meghallgatás vagy a jelölteket javasló intézmények körének kiszélesítése) viszont Szabová egyetért.

Izgalmas hetek jönnek

A főügyészválasztás a következő hónapokban az egyik legmegosztóbb téma lesz a parlamentben. Az igencsak valószínűtlen, hogy a következő ülésen már el is hangzik a következő főügyész neve, hiszen a szavazás előtt nyilvános meghallgatások egész sora várható. Mária Kolíková nemrégiben jelezte, hogy Jaromír Čižnárnak valószínűleg a mandátuma lejárta után is a hivatalában kell maradnia.

Hogy a főügyészválasztás meddig húzódik el, és hogy valóban jelölik-e Lipšicet, a következő hetekben fog kiderülni.