Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) májusban közzétett adatai alapján 1990-től évről évre jelentősen csökken a Szlovákia területén elvégzett abortuszok száma.
Újabb indulatos vita az abortusztörvényről
A parlamentben ismét terítékre került a nők jogainak korlátozását célzó törvényjavaslat – konkrétan az abortusztörvény szigorítása. Az Európai Parlamentben eközben épp a szexuális és reprodukciós egészség és jogok védelméről vitáztak a képviselők.
Míg Szlovákiában félévente arról folyik a vita, hogy nehezítsék meg a sokszor egyébként sem könnyű helyzetben lévő nők életét, addig az Európai Parlamentben a nők szexuális és reprodukciós egészségének fontosságára hívják fel a figyelmet a politikusok.
Visszatérő javaslat
A hazai és uniós intézmény politikai kultúrája nem igazán említhető egy napon, a színvonalbeli különbség már attól a pillanattól nyilvánvaló volt, hogy Martin Čepček (OĽaNO), a legerősebb kormánypárt „fekete báránya”, akit a fasisztákkal való rendszeres szavazása miatt korábban felfüggesztette saját frakciója, bármiféle előzetes egyeztetés nélkül benyújtotta javaslatát a művi terhességmegszakítás korlátozására. Čepček még a téma legkitartóbb képviselőjével, Anna Záborskával (OĽaNO) sem egyeztetett, így egy teljesen abszurd és radikális tervezet került a törvényhozás elé, ami lényegében megegyezik a Marian Kotleba (ĽSNS) vezette mozgalom javaslatával. A konzervatív képviselő szemmel láthatóan nem törekedett kompromisszumokra, csak abban az esetben engedélyezné a terhességmegszakítást, ha „veszélyben van az anya élete vagy egészsége, illetve súlyos egészségkárosodást állapítottak meg a gyermeknél, valamint, ha a terhesség bűncselekmény következménye (nemi erőszaké)” – áll a dokumentum vitatható indoklásában.
Čepček úgy véli, a hatályos abortusztörvény javítását eredményezné a törvénymódosítás, és azt állítja, az ok nélküli művi terhességmegszakítás a meg nem született gyerekeket védi, a kor alapján történő diszkriminációval szemben. A szakemberek az indítvány benyújtását követően jelezték, Čepček érvelése nem valós tényeken alapul, és több pontban félrevezető adatokat tüntet fel. A szerda esti parlamenti vita jól tükrözte a javaslat állapotát – a szakmai, konstruktív párbeszédnek nyoma sem volt. Az egész eszmecsere érzelmi síkon folyt, az ultrakonzervatív képviselők körbe-körbe hajtogatták, hogy az abortusz nem más, mint népirtás, amit meg kell akadályozni. Ez azért is érdekes, mert az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) májusban közzétett adatai alapján 1990-től évről évre jelentősen csökken a Szlovákia területén elvégzett abortuszok száma. Čepček a javaslat támogatására buzdította a képviselőket, hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány következtében 14 ezer ember vesztette életét, az abortusz miatt pedig 6 ezerrel kevesebb gyermek született.
Silány vita
Katarína Hatráková (OĽaNO) megjegyezte, a törvényhozóknak ezen a területet korlátozott befolyásuk van. „Kérem, foglalkozzunk inkább a családok, anyukák, apukák és gyerekek támogatásával” – folytatta.
„Nem értem, miért terjesztik be ezt a törvény minden fél évben, az előző szavazások világosan megmutatták, a jogszabály elfogadására nincs akarat”
– tette hozzá Andrej Stančík (OĽaNO) képviselő.
Az etikai kérdésekben azonban a koalíciós képviselők „zöld kártyát” kaptak, így saját belátásuk szerint szavazhatnak, tehát nincs teljesen kizárva, hogy ellenzéki javaslattal szigorítják az abortusz feltételeit. A liberális Jana Bittó Cigániková (SaS) egyszemélyes sorfalként igyekezett külföldi tanulmányokra hivatkozva cáfolni a fasiszták közhelyes érveit. Cigániková azzal kezdte beszédét, „nem gyilkosság, és nem gyerek”. Emlékeztetett, hogy az abortusz Szlovákiában legális, majd hozzátette, ha gyilkosságról lenne szó, akkor több ezer nő került volna rács mögé. Kotlebát a parlamenti vita során az apák jogai aggasztották – szerinte a jelenlegi jogszabály a nemi egyenlőség szempontjából nem igazságos. A nemi egyenlőség fontosságában talán egyet is értettek volna Cigánikovával, aki többször rámutatott, a nők a mai napig hátrányos helyzetbe kerülnek a munkaerőpiacon a gyermekvállalás miatt, illetve gyakran a nehéz anyagi körülmények kényszerítik rá őket, hogy megszakítsák a terhességet. Továbbá azt kifogásolta, az indítvány teljesen figyelmen kívül hagyja a nőket, egy mondatban sem tesz róluk említést. Kotleba a női nézőponttal nem tudott azonosulni, ő azt a dilemmát említette, hogy a férfinak nincs beleszólása, ha a nő az abortusz mellett dönt. Štefan Kuffa konzervatív képviselő a vita hevében bejelentette, kezdeményezni fogják Cigániková leváltását a parlament egészségügyi bizottságának éléről. „Hálás lehetne az anyjának, hogy fogadta” – reagált Kuffa.
Matić-jelentés
Záborská a júniusi parlamenti ülésen sem maradt adós – a hazai jogszabály szigorítását ugyan nem sikerült elérnie, de a horvát európai parlamenti képviselő jelentését elutasította a szlovák parlament – a 117 jelen lévő képviselőből 74-en támogatták Záborská kezdeményezését. Záborská Čepčekhez hasonlóan, a saját koalíciós partnereit is meglepte a javaslat benyújtásával. Fred Predrag Matić jelentése a konzervatív képviselő szerint „rossz, amit meg kell állítani”. A dokumentum egy általános jelentés, amely nem fogalmaz meg konkrét kötelezettségeket az egyes tagállamokkal szemben, sokkal inkább az egyenlőség filozófiáját hirdeti. Matić elsősorban a női jogokra és a nemek közötti egyenlőségre hívja fel a figyelmet. Bírálja a nőkkel szemben elkövetett erőszakot, a nőgyógyászati és szülészeti visszaéléseket, a szexuális nevelés hiányát, és a terhességmegszakítás korlátozott elérhetőségét, valamint a fogamzásgátlás alacsony támogatását. A szövegben kitért Máltára és Lengyelországra, ahol szinte lehetetlen az abortusz.
„A terhességmegszakításra vonatkozó jogi korlátozások nem eredményeznek kevesebb abortuszt, ehelyett arra kényszerítik a nőket, hogy a nem biztonságos terhességmegszakítási ellátásokhoz folyamodva kockára tegyék életüket és egészségüket. A Guttmacher Intézet szerint a terhességmegszakítás aránya 1000 főből 37 azokban az országokban, amelyek tiltják az abortuszt, vagy csak a nők életének megmentése érdekében engedélyezik azt, míg a terhességmegszakítást széles körben lehetővé tevő országokban 1000-ből 34 fő. Ez statisztikailag nem szignifikáns különbség”
– írja Matić, majd hozzáteszi, a gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy a nők más tagországba utaznak a beavatkozás elvégzése céljából. A szerző szerint a terhességmegszakításhoz való hozzáférés akadályokba ütközhet, még akkor is, ha ennek lehetősége jogszerűen elérhető. Az egészségügyi szakemberek személyes meggyőződésre hivatkozva gyakran nem hajtanak végre bizonyos műveleteket. Az abortusz és a női jogok témája Brüsszelben is rendkívül megosztó a politikusok körében, ezt igazolja a bizottságon belül benyújtott 154 módosító javaslat is. A plenáris ülésen délután szavaztak az EP-képviselők a Matić-jelentésről, az eredményeket egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.