Új bérlakásprogram indul, de a polgármesterek tartanak a nem fizetőktől

A kormányhivatal a közösségi oldalán közzétett információ szerint a pályázat fő célja a lakásinfrastruktúra tervszerű fejlesztése új lakások építésével, bővítésével vagy a meglévő épületek teljes felújításával. 

„Az önkormányzatok szerződésben vállalják, hogy az ingatlanok legalább 20 éven keresztül megőrzik szociális bérlakás jellegüket. A bérleti szerződések átláthatóak lesznek, a szabályozott lakbért pedig úgy határozzák meg, hogy az az alacsonyabb jövedelmű családok számára is megfizethető legyen”

– ismertette a hivatal.

Van jövője a programnak

Királyrév polgármestere, Agócs Gergely szerint nagy az igény a szociális bérlakásokra a közel 1100 lakosú településen. 

„Biztos, hogy van jövője ennek a modellnek, látjuk, hogy a mai ingatlanárak és a lakáshitelek feltételei mellett ez a megoldás lehet a legjobb az önkormányzatok számára”

– véli a polgármester. Elmondása alapján Királyrévben háromszoros a túljelentkezés a lakásokra, legutóbb 2022-ben adtak át 24 lakást, őszre pedig további 12 lakás készül el. Azzal, hogy fél éves kaució a pénzbeli biztosíték, Agócs Gergely szerint az önkormányzat megfelelően tud védekezni a nem fizető lakókkal szemben.

Romák támogatása

A kormányhivatal közölte, kiemelten figyelembe veszik az egyes települések demográfiai összetételét és az inklúzió elvét követik. 

„A pályázati feltételek pontosan meghatározzák, hogy a marginalizált roma közösségek számára mekkora arányban kell lakásokat biztosítani. Azokon a településeken, ahol a marginalizált roma közösség aránya nem haladja meg az 50%-ot, a lakások legalább 30%-át kell számukra fenntartani. Azokon a településeken pedig, ahol arányuk meghaladja az 50%-ot, legalább a lakások felét kell részükre elkülöníteni. A fennmaradó lakáskapacitás a település többi lakosának lakhatási igényeit szolgálja”

– közölte a hivatal.

Horváth Zoltán, Tallós polgármestere határozottan kijelentette, a község nem kíván részt venni a pályázatban a bérleti díjak behajtásának későbbi problémái miatt. 

„Dicséretes, hogy megjelent ez a pályázati lehetőség, de a problémák később jelentkezhetnek. Nagy eséllyel számos nem fizető lakót generálunk. A jelenlegi 24 lakásból 18-ban olyanok laknak Tallóson, akik nem fizetik a lakbért és nincs mód a pénzbehajtásra”

– fogalmazott. Kifejtette, a hiányzó pénzt a község költségvetéséből kell kigazdálkodni, így a többségi lakosságot rövidítik meg. Horváth Zoltán szerint az államnak erre is megoldást kellene találnia, de a most érvényben lévő törvényi szabályozás mellett az önkormányzatok egyedül maradnak a problémával. 

„Ez nem egyedi eset, hanem országos probléma, minket több mint 10 éve sújt. A költségvetés betartása nem engedi meg, hogy részt vegyünk a pályázatban, ez a kemény realitás”

– tette hozzá. Korábban Tallós önkormányzata kérvényezte, hogy a nem fizetők esetében az állami lakhatási támogatást a településnek utalják át, de ezt a törvények nem teszik lehetővé. A polgármester hangsúlyozta, úgy kellene a szabályokat hozni, hogy a végső felhasználóval, az önkormányzatokkal egyeztessék előtte. Horváth Zoltán szerint sokkal nagyobb szükség lenne olyan pályázatra, amellyel a romatelepről a falu központjába vezető út mellett járdát építhetnének, a telepen élők számára ugyanis életveszélyes a főúton gyalog vagy kerékpárral közlekedni. 

A nyugdíjasokat kellene segíteni

A kormányhivatal pályázata a fogyatékossággal élőkre is gondol: számukra a teljes lakásállomány 15%-át kötelezően biztosítani kell. Emellett az önkormányzatoknak a befolyt bérleti díjakból kötelezően üzemeltetési, karbantartási és felújítási alapot kell létrehozniuk, amelynek éves összege legalább az adott lakás teljes beszerzési költségének 0,5%-a. Ez biztosítja a hosszú távú épületfenntartás pénzügyi fedezetét anélkül, hogy az az önkormányzat költségvetését terhelné.

Kovács Lajos, Alsószeli polgármestere az Új Szónak elmondta, a faluban több nyugdíjas érdeklődött afelől, nem terveznek-e lakásokat építeni, ugyanis egyre nehezebb számukra a szocializmusban felépített emeletes házak fenntartása a szűken szabott nyugdíjból. 

„A pályázati kiírást még nem láttam, de kész terveink vannak kétlakásos házak építésére és a megfelelő telek is megvan ahhoz, hogy néhány ilyet felépítsünk. Ezek kisméretű földszintes lakások lennének kicsi kerttel, amelyek megfelelnének az idős embereknek, akiknek már sok esetben gondot okoz a mozgás, tehát nem költözhetnek egy második emeleti lakásba”

– magyarázta a polgármester. 

Wiener Judit ingatlanközvetítő szerint mindenképpen szükség lenne lakásokra, de az alacsony jövedelmű lakosok számára gyakran az is gondot okoz, hogy teljesítsék a fizetési feltételeket ahhoz, hogy a lakásokhoz hozzájussanak. Az is kérdéses szerinte, hogy az évek múlásával is képes-e fizetni a lakó a meghatározott összeget, illetve hogy a megadott 20 év után mi lesz a lakások sorsa, meg tudják-e majd azokat vásárolni az ott lakók, akik két évtizeden át fizették értük a lakbért.