Transparency International: csalnak a bérleti díjakra nyújtott támogatásokkal

A kormány még tavaly döntött úgy, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak besegít a bérleti díjak kifizetéséhez. Azok a vállalkozók, akik a járvány miatt kénytelenek voltak bezárni vagy korlátozták a tevékenységüket – miután megegyeztek az ingatlan tulajdonosával, akitől az üzlethelyiségeiket bérlik – igényelhettek állami támogatást a bérleti díjra. Eredetileg ezt a fajta segítségnyújtást már tavaly novemberben be akarták szüntetni, a második hullám kapcsán elfogadott intézkedések miatt azonban a dotáció idén májusig fennmarad.

Kulcsfontosságú, hogy a vállalkozó meg tudjon egyezni az ingatlan bérbeadójával, az állami támogatás összege ugyanis a bérlő és a bérbeadó közötti egyezségtől függ: az állam ugyanakkora arányban járul hozzá a bérlők által fizetett bérleti díjakhoz, mint amennyit a bérbeadók elengednek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a bérbeadó a bérlő által fizetett díj 50 százalékát elengedi, a fennmaradó 50 százalékot az állam állja, vagyis a bérlőnek nem kell fizetnie egy centet sem. A támogatás így nem haladhatja meg a bérleti díj 50 százalékát. Ha a bérbeadó ragaszkodik az eredeti díj teljes összegű kifizetéséhez, ezt teljes egészében a bérlőnek kell kifizetnie. A támogatást a bérlők igényelhetik a bérbeadón keresztül.

A Transparency International Slovensko legújabb felmérése szerint azonban egyes vállalkozások ezzel a támogatással is megpróbáltak visszaélni. Az ezzel kapcsolatos tanulmányt Gabriel Šípoš, a TIS igazgatója és Ľuboš Kostelanský, a TIS projektkoordinátora tette közzé a szervezet honlapján (transparency.sk). Eszerint olyan társaságok is hozzájutottak az állami támogatáshoz, amelyeknek nincsenek is helyiségeik és megfelelő bevételeik.

A tavaly dotációban részesült cégek közül 24 olyat is találtak, amelyekkel kapcsolatban felmerült a csalás gyanúja. Ha figyelembe vesszük, hogy tavaly a gazdasági tárca több mint 19 ezer kérvénynek tett eleget, ez nem számít olyan nagy számnak. A TIS szerint azonban az említett 24 cég az első hullámban 1,4 millió eurós dotációhoz jutott hozzá a szaktárca által erre a célra kifizetett 40 millió euróból.

A korrupcióellenes szervezet a honlapján közzétett bejegyzésben jelezte, hogy a feltárt hiányosságokat már jelezte a gazdasági tárcának és az ügyészségnek is.

A TIS szerint a visszaélésekért részben az állam is felelős, hiszen a támogatást eleve olyan szabályok alapján folyósítja, amelyek könnyen kijátszhatók. A dotációs szerződéseket nem kötelesek közzétenni, a kérvényezők a minisztériumnak nem küldik meg a bérleti szerződések másolatait, az ingatlan tulajdonosáról szóló igazolást és a bérbeadásról szóló szerződést sem. A kérvényben csak azt kell jelezniük, hogy kivel kötöttek bérleti szerződést, mi a címük, mekkora bérleti díjat fizetnek, és milyen támogatást igényelnek. „A támogatással rendkívül könnyen vissza lehet élni” – áll a Gabriel Šípoš és Ľuboš Kostelanský által közzétett bejegyzésben. Szerintük a gazdasági tárcának minél hamarabb szigorítania kellene a szabályokon, hogy az erre a célra rendelkezésre álló pénzösszeget hatékonyan használják fel, és csak azok juthassanak hozzá, akik erre valóban rászorulnak. A TIS szerint a jogosulatlanul kifizetett összeget a szaktárcának vissza kellene követelnie.