Törvénysértő az egyenlősdi

Hasonló próbálkozás már ugyanis volt arra, hogy a magas nyugdíjak növekedését megfékezzék – a 2006-os választások előtt a parlament jóváhagyta Július Brockának (KDH) azt a javaslatát, hogy a 17 200 koronánál (mintegy 570 euró) magasabb nyugdíjakat ne valorizálják, ám Ivan Gašparovič köztársasági elnök az alkotmánybíróságon keresztül elérte, hogy ez ilyen formában ne lépjen érvénybe. A napokban Csehországban is kipattant egy hasonló ügy – az alkotmánybíróság helyt adott egy nyugdíjas panaszának, aki évek óta folytatott pert amiatt, mert annak dacára, hogy egész életében jól keresett (68 ezer korona körül), a nyugdíja csak 13 ezer korona. Vagyis ő a bérének csak 19%-át kapja nyugdíjként, míg más állampolgár átlagban a 44%-át.

Nálunk a nyugdíjakat évente az országos átlagbér és az infláció növekedésének függvényében százalékosan emelik. Ez azt eredményezi, hogy például 5%-os emelésnél a 300 eurós nyugdíj csak 15 euróval nő, az 500 eurós nyugdíj viszont 25 euróval. Ha fix összeggel emelnék a járulékokat, akkor ez előnyösebb helyzetbe hozná a kisnyugdíjasokat, viszont a magas nyugdíjak esetében előállhatna az említett alkotmányossági probléma, s előidézhetne akár olyan pereket, mint a cseh nyugdíjas esete. (sán, pr)