Több szempontból is problémás lehet Ján Richter és Robert Fico minimálbérről szóló javaslata

Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter múlt héten bejelentette: jövő évtől 520 euróról 580 euróra emelné a minimálbért. Richter szerint ez a javaslat kompromisszum, hiszen a szakszervezetek 635 eurót akartak kiharcolni, a munkáltatók viszont mindössze 552 eurós ajánlattal álltak elő. Ezzel viszont nem járnának jól azok a dolgozók, akik eddig érvényesítették az egészségbiztosítással kapcsolatos járulékkedvezményeiket. Ezeket még 2015-ben vezette be a Fico-kormány, melynek célja az volt, hogy csökkentse az alacsony bevételű dolgozók adóterheit. Ahogy azonban növekszik a minimálbér, egyre kisebb a járulékkedvezmény. Ha a minimálbér eléri a bruttó 570 eurós határt, a járulékkedvezmény gyakorlatilag 0 euróra csökken.

Túl magas adóterhek

A szakértők már régóta arra figyelmeztetnek, hogy a minimálbérért dolgozó embereknek rendkívül magasak az adóterheik. A jelenlegi 520 eurós bruttó minimálbérből ugyanis mindössze 427 eurót kapnak kézhez, ráadásul a teljes bérköltség, azaz az úgynevezett szuperbruttó 703 euróra rúg. Martin Hošták, a Munkáltatók Országos Uniójának (RÚZ) titkára úgy véli, hogy ha a Smer valóban a munkavállalók érdekeit nézné, akkor csökkentené az adóterheket, hiszen a minimálbér bruttó összegének emelésével leginkább az állam jár jól.

„Éppen ezért megoldásként azt javasoljuk, hogy a minimálbérért dolgozók esetében az állam 100 százalékra növelje az adómentes alapot”

– mondta lapunknak Hošták.

Robert Fico, a Smer elnöke viszont ezt kizártnak tartja. „Mondjuk ki őszintén, azokban az országokban a legmagasabb az életszínvonal, ahol a legnagyobbak az adóterhek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a növelni fogjuk az adót, de hatalmas tévedés azt gondolni, hogy az adócsökkentéssel minden megoldódna. Az államnak szüksége van bevételekre ahhoz, hogy építkezni tudjon” – mondta Fico.

Fico: képlet kell

További problémákhoz vezethet, hogy Robert Fico (Smer) nem teljesen elégedett Richter javaslatával. A Smer elnöke emiatt egy képlet bevezetését tervezi, melynek eredményeként a minimálbér nem csökkenhetne az előző évi átlagbér 60 százaléka alá. A javaslatot még idén a parlament elé küldené, azonban először a koalíciós partnerekkel kell megegyeznie. Az SNS és a Híd a támogatásáról biztosította a Smer elnökét, az ellenzék szerint viszont mindössze politikai pontok begyűjtéséről van szó.Fico hangsúlyozta, hogy ha a képlettel kapcsolatos javaslatot még idén elfogadja a parlament, akkor a 600 eurós minimálbér már januárban megvalósulna. Az idei bruttó átlagbér ugyanis 1017 euró, ennek 60 százaléka pedig 607 euró.

„A 60 százalékos határt nem mi találtuk ki a Smerben, ezt javasolja az Európai Szociális Charta és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is”

– érvelt az egykori kormányfő.

Akár 580-ra, akár 600-ra vagy 607 euróra emelkedik a minimálbér, mindenképpen radikális ugrásról van szó, amit a gazdasági teljesítmény nem támaszt alá. Ugyanis 2010 óta a munkatermelékenység mindössze 12 százalékkal nőtt, miközben a minimálbér azóta 70 százalékkal ugrott meg (9 éve csupán 308 euró volt)

INESS: Fico téved

Róbert Chovanculiak, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője viszont állítja: Fico elszámolta magát. Az Európai Szociális Charta ugyanis nem a bruttó, hanem a nettó átlagbér 60 százalékát javasolja.

„Fontos megérteni, hogy a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) országai közül egyik sem közelíti meg a 60 százalékot. Ha megnézzük az EU tagországait, nemrégiben két országban érte el az 50 százalékot, mégpedig Franciaországban és Szlovéniában”

– jelentette ki az elemző. A szakember szerint Fico azonban arról nem beszél, hogy a fizetéseket figyelembe véve Szlovákiában hatalmasak a regionális különbségek, ez pedig rendkívül fontos tényező a minimálbér meghatározásában.

A Munkáltatók Szövetsége (AZZZ) gazdasági szempontból szintén meggondolatlan lépésnek tartja Fico javaslatát, mely nemcsak a munkáltatókra, hanem a munkavállalókra is negatív hatással lehet. „Ahogy azt több előrejelzés is mutatja, jövőre jelentős mértékben megtorpan a gazdasági növekedés. Éppen ezekben az időkben mutatkozik meg a minimálbér emelésének hátránya, hiszen ilyenkor csökken a megrendelések száma, a munkáltatók pedig minden egyes eurót átértékelnek” – mondta lapunknak Miriam Špániková, az AZZZ szóvivője.

A bértáblákkal is gond lesz

A Richterék által javasolt emelés az állami alkalmazottak bértáblájában is komoly zavart okozhat. Idén januárban ugyanis sikerült elérni, hogy minden állami dolgozó bére elérje az 520 eurót. Korábban viszont különféle kiegészítésekkel érték el a törvény által meghatározott minimumot. 
A munkavállalók azonban sokáig azért küzdöttek, hogy mindenki a törvény szerinti összeget kapja meg, kiegészítések nélkül is. A minisztérium idei javaslata azonban ismét felborítja a rendszert. A közszférában dolgozók a szerződéseik értelmében jövőre 10 százalékos béremelésre számíthatnak, így 520 helyett 572 eurót kapnak majd, ez azonban még így sem éri el a Richter által javasolt 580 eurót. Ez azt jelenti, hogy az állami alkalmazottak minimális bére megint alacsonyabb lesz a bérminimumnál. A különbségek ráadásul még tovább nőhetnek, ha végül Fico javaslata lép életbe. (nar, TA3, tvnoviny.sk, Denník N)