Tízből nyolc külföldön élő nem zárja ki, hogy hazajönne

A pénzügyminisztériumhoz tartozó Pénzpolitikai Intézet (IFP) felmérése alapján az elmúlt 15 évben a lakosság 5%-a, mintegy 300 ezer szlovák állampolgár távozott külföldre. Az egészségbiztosítókból kijelentkezők adatai alapján legtöbbjük 30 év alatti, többségük pedig 25 év körüli, vagyis friss diplomás. Az IFP adataiból az is kiderül, hogy 2010–2013 között minden tizedik végzős a diploma megszerzését követően külföldön képzelte el a boldogulását, ez az összes végzős 12–14%-át tette ki. A legnagyobb számban az orvosi és a műszaki egyetemek végzősei fordítanak hátat Szlovákiának.

Emellett több ezer középiskolás a színvonalas képzésért eleve külföldi egyetemet választ. A legtöbben csehországi iskolák mellett döntenek. A cseh oktatási minisztérium statisztikái alapján 2016-ban 22 200 szlovák állampolgár tanult cseh felsőoktatási intézményekben. Tíz évvel korábban számuk 16 236 volt. Az elvándorlás a szlovákiai magyar fiatalok körében is trend. A magyarországi Oktatási Hivatal adatai alapján a 2016/2017-es tanévben 1885 szlovákiai egyetemi hallgatót tartottak nyilván, miközben idehaza a 2015/2016-os tanévben a hazai magyar középiskolákban 1818 diák tett érettségi vizsgát magyar nyelvből és irodalomból.

Miközben a hazai szakemberek különböző fórumokon kongatják a vészharangot a lakosság elöregedése és a fiatalok elvándorlása miatt, egyetlen releváns felmérésünk sem készült arról, pontosan hány szlovák állampolgár él külföldön, melyik korosztályról és milyen területeken dolgozókról van szó. Ez nagyrészt annak tulajdonítható, hogy a lakosságnak nincs bejelentési kötelezettsége. Ráadásul az oktatási tárca sem vezet statisztikát arról, hogy az érettségi vizsgák után hány diák folytatja tanulmányait külföldön, illetve, hogy a friss diplomások közül hányan hagyják el az országot.

A szakemberek abban egyetértenek, hogy a legtehetségesebb fiatalok vándorolnak el. Az oktatási minisztérium egy 2015-ben indított projekttel akarta némiképp orvosolni a problémát, ám két év alatt mindössze 9 egyetemi oktatót, tudományos munkatársat tudtak hazacsalogatni. Jóval sikeresebb ezen a téren a Leaf szervezet, mely ötéves tevékenysége alatt mintegy 50, külföldön tevékenykedő fiatal szakember hazatéréséhez járult hozzá. A Leaf felmérése alapján a legtöbben akkor vennék fontolóra a hazatérést, ha pozitív irányban változna az aktuális társadalmi és politikai helyzet Szlovákiában. A külföldön élő fiatalok többsége a legnagyobb problémának a korrupciót tartja. 

Gyakorlatilag senki nem tudja megmondani, hogy hány szlovák állampolgár él külföldön, ahogyan azt sem, hogy a külföldön tanuló egyetemisták hány százaléka akar, vagy tervezi, hogy diplomája megszerzését követően visszatér Szlovákiába. A különböző szervezetek és intézetek által készített felmérésekben 300 és 500 ezer főről beszélnek. Jana Trnovská, a Leaf szervezet munkatársa szerint a 300 ezer aluldimenzionált adat.

Van érdeklődés

A Leaf különböző programokon keresztül két hónapos szakmai gyakorlatra, illetve állandó munkaviszonyba igyekszik elhelyezni idehaza a külföldön tanuló vagy már dolgozó tehetséges fiatalokat. Hat állami intézménnyel (minisztériumokkal, az államfői és az ombudsmani hivatallal), civil szervezetekkel és cégekkel működnek együtt. Trnovská szerint nagy az érdeklődés az állami hivatalok iránt, de a legtöbb felkínált hely a cégektől és a civilektől érkezik. Tapasztalatuk alapján jóval nagyobb az érdeklődés az általában nyári időszakban megvalósuló kéthónapos gyakorlatok, mint az állandó munka iránt. „Többségük szeretné kipróbálni magát itthon, de utána vissza akarnak menni külföldre. Az állandó munkára jóval kevesebb a jelentkező, és ők gyengébb képzettségűek” – mondta Jana Trnovská.

Tízből nyolc

A Leaf tavaly ősszel mérte fel, mi motiválja a külföldön élő szlovákokat, miért távoztak külföldre, illetve mi az, ami haza tudná csalogatni őket. A mintegy hatezer válaszadó megkérdezésével készült felmérés alapján 10 megkérdezett közül 8 nem zárja ki, hogy valamikor, bizonyos feltételek mellett visszatérne Szlovákiába. Ugyanakkor a megkérdezettek 20%-a egyáltalán nem tervezi, hogy hazaköltözik. „A válaszadók többsége az aktuális társadalmi és politikai helyzet, vagyis a korrupció, a kliensrendszer és a nepotizmus miatt nem gondol a hazatérésre. Nagyon sokan akkor vennék fontolóra a hazatérést, ha kedvező állásajánlatot kapnának. A diákok harmada a politikai kultúra megváltozásának feltételéhez kötötte a visszatérését, illetve őket is állásajánlattal lehetne megszólítani. Harmadik faktorként az állam által nyújtott szolgáltatások – egészségügy, oktatás – javulását adták meg” – részletezte Trnovská.

A Leafon keresztül vállalt munkát Zuzana Hlávková is a külügyminisztériumban. A St. Andrews Egyetemen volt diákja robbantotta ki a külügy Evka-botrányát. Jana Trnovská szerint a Hlávková körüli események nem hatottak negatívan sem a szervezetre, sem pedig a fiatalokkal való munkára. „Tény, hogy jelenleg szüneteltetjük a külüggyel való együttműködést. Másrészt pozitív visszajelzéseink vannak ezzel az esettel kapcsolatban. A kint élők sajnálták ugyan a történteket, de ugyanakkor nagyon tetszett nekik Zuzana Hlávková kiállása” – magyarázza Trnovská, aki szerint az ominózus esetig nagyon jó volt az együttműködésük a külüggyel. A szervezet ötéves működése alatt 200 fiatalt segített szakmai gyakorlathoz idehaza, közülük 50-en végleg itthon maradtak.

Állami program

Az oktatási minisztérium 2015 nyarán indította el a külföldön dolgozó szakemberek hazatérését segítő projektjét, melyen keresztül fiatal végzősöket, illetve legalább 10 éves gyakorlattal rendelkező és magasan képzett szakembereket szerettek volna hazacsalogatni 10 és 50 ezer euró fejében. A projekttel eddig 9 egyetemi oktató és tudományos munkatárs élt. Összesen 288 ezer eurót fizettek ki a hazatérőknek, az őket foglalkoztató intézmények pedig több mint 350 ezer eurós támogatást kaptak.

Jana Trnovská szerint az állami támogatási sémák nem mozgatják meg a komoly szakembereket. „Gond az is, hogy ezeket a támogatásokat csak az államigazgatásban elhelyezkedők igényelhetik. Másrészt a magasan képzett szakembereknél az anyagi értékelés mellett kiemelten szem előtt kell tartani a szakmai szempontokat, hogy idehaza is hatékony munkát tudjanak végezni, segíteni kell őket önmegvalósításukban. Erre az állami projektek egyáltalán nem gondolnak” – zárta Trnovská.