Térségünkben is aktuális téma a rasszizmus

A Szlovák Labdarúgó-szövetség (SFZ) háromezer eurós büntetést szabott ki a pozsonyi Slovan fociklubra, amiért annak szurkolói az MFK Zemplín Michalovce elleni bajnoki meccsen durva bekiabálásokkal sértegették az ellenfelet, valamint egy White Lives Matter (a fehér életek számítanak) feliratú transzparenst függesztettek ki a lelátóra. A fociklub a meccs utáni közleményében úgy fogalmazott, elítéli a rasszizmus és az intolerancia mindenféle megnyilvánulását. „Nem tartjuk helyénvalónak, hogy a focimeccseket oda nem illő és fölöslegesen irritáló megnyilvánulásokkal rontsák el” – áll a közleményben. 

A színes bőrű George Floyd rendőri túlkapás okozta halála után a Black Lives Matter (a fekete életek számítanak) mozgalom hangja jócskán felerősödött az Egyesült Államokban. Az eset több helyen is erőszakos zavargásokat váltott ki, amelyekkel újból fel akarták hívni a figyelmet a feketék hátrányos megkülönböztetésére. 

A Slovan-szurkolók tettének vizsgálatakor Szaló Csaba, a brünni Masaryk Egyetem szociológusa az időzítés kulcsszerepét hangsúlyozza. „A White Lives Matter transzparens elhelyezése bizonyára nem a véletlen műve volt. Mivel olyan transzparensről van szó, melynek megjelenése egybeesik azzal, hogy a média nap mint nap hírt ad az USA-ban zajló eseményekről és ezeknek az eseményeknek a Black Lives Matter mozgalommal való kapcsolatáról, világos, hogy a white lives matter a black lives matterre való utalás, pontosabban egy ellenvélemény kifejezése. Egy ilyen ellentranszparens rasszista gondolkodásmódra utal és elválaszthatatlan azoktól, akik a fehérség szimbólumával fejezik ki világnézetüket” – nyilatkozta lapunknak Szaló, aki szerint ugyanennyire fontos az is, milyen csoporthoz köthető egy ilyen felirat kihelyezése.

„Köztudott, hogy ez a szurkolótársaság nem tesz semmit azért, hogy kizárja soraiból azokat, akik a fehérek felsőbbrendűségét hirdetik”

– mondja a szociológus.

A Nagy Lecserélődés

Hunyadi Bulcsú, a Political Capital radikalizmusra, szélsőjobboldalra és populizmusra fókuszáló programjának vezetője lapunknak úgy nyilatkozott, a Black Lives Matter által kiváltott erős reakciók egyik oka, hogy a mozgalom nagyon heterogén és több, távolról figyelve nehezen érthető és jogosan kritizálható eset is kapcsolódik hozzá. Mint mondja, a kérdés szempontjából a legfontosabb, hogy a mozgalom felszólította a „fősodor-ellenességet” és mobilizálta a szélsőjobboldalt. „Ennek oka, hogy a Black Lives Matter mozgalom tökéletesen megtestesíti mindazt, ami miatt az ún. Nagy Lecserélődéstől (Great Replacement) félők aggódnak.

Ez az elmélet lett az utóbbi évtizedben a fősodor-ellenesség és a szélsőjobboldal legfőbb narratívája és a szélsőjobboldali terrorcselekmények fő mozgatórugója. Alapja a társadalmi előjogok elvesztésétől, az etnikai és kulturális »lecserélődéstől«, nagyon leegyszerűsítve, a társadalmi változásoktól való félelem.

A fenyegetést pedig mind külső, például bevándorlók, mind belső, például jogegyenlőséget és egyenlő lehetőségeket és bánásmódot szorgalmazó csoportok jelentik” – magyarázza az elemző.

Hozzáteszi, hogy a szélsőjobboldal narratívája szerint mindez feljogosít az önvédelemre, és az erőszakot is lelegitimálhatja.

„Ennek a vélt önvédelemnek a része az a hamis narratíva, mely szerint akkor mérünk egyenlő mércével, ha kiállunk a fehér életek mellett is. Ez azonban nem veszi figyelembe az intézményesült társadalmi különbségeket, a kisebbségeket érő strukturális hátrányokat”

– részletezi Hunyadi.

Szaló szerint a rasszizmus sosem csupán a tudatlanság kérdése, viszont azokat a reakciókat és indulatokat, amelyeket George Floyd megölése váltott ki, jobban megértjük, ha ismerjük az USA-ban uralkodó rasszista rendőri praktikákat és a feketegazdaságba szoruló családok sorsát.

„Már számtalan szociológiai kutatás mutatott rá arra, hogy a helyi amerikai rendőrök eleve bűnözőkként beszélnek és bánnak azokkal az emberekkel, akiket feketéknek tekintenek. Ez persze egy, a múltban gyökerező ördögi kör része, melyben a rendőrök és a bűnözőkként kezeltek közti kölcsönös ellenszenv megalapozza a spontán szóbeli és testi erőszak újabb és újabb előfordulásait”

– mondja a szociológus.

Hozzáteszi, akik rendőrként jogrendünk nevében cselekszenek, nem hagyatkozhatnak a múltban gyökerező előítéleteikre és sérelmeikre, mivel a nyugati világ politikai és kulturális intézményrendszere a vérbosszú szokásának a keresztény moralitás által megalapozott elutasításán nyugszik.

Aktuális téma?

Hunyadi arra hívja fel a figyelmet, hogy nem a Slovan az egyetlen focicsapat, amely ilyen molinóval reagált az Egyesült Államok eseményeire. „A téves áldozati szemlélet mozgathatta azokat a Fradi-szurkolókat is, akik 2020. június 20-án a korábban a szélsőjobboldali Légió Hungária által is használt szimbólumot, egy áthúzott térdelést ábrázoló képet és a White Lives Matter feliratot tartották fel egy focimeccsen” – emlékeztetett az elemző, aki hangsúlyozza, a Black Lives Matter mozgalom a szó szoros értelmében kevéssé releváns a térségünkben, de tágabb értelemben a személyes és intézményes rasszizmus elleni küzdelem aktuális téma és feladat. 

„Gondoljunk akár a romákkal szembeni előítéletekre és társadalmi hátrányokra, akár a bevándorlóellenes érzelmekre és jogellenes hatósági intézkedésekre, amelyeket például Magyarországon alkalmaztak a menedékkérőkkel szemben, ahogy azt az Európai Unió Bírósága is megállapította”

– idézte fel Hunyadi. 

Szaló ezzel egyetért. Hangsúlyozza, hogy a Black Lives Matter mozgalom megalakulását a színes bőrű amerikaiak elleni erőszak váltotta ki 2013-ban. „Az erőszak ilyen mértékben, ha leszámítjuk az évekkel ezelőtt zajló, magyarországi romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat rémségeit, térségünkben nincs jelen. A rasszista előítéletek, a testi jegyekre utaló lenézés és a testi jegyekre vonatkozó társadalmi kizárás praktikái viszont mindennapjaink szerves részét képezik” – mondja a szociológus. Kiemeli, nem csak romákról van szó.

„Mindenféle kisebbséggel és mássággal szemben egyre inkább elfogadottabbá válnak a félelem, az undor és a már zsigeri utálat kissé kozmetikázott kifejezései. Ebből a szempontból egyértelmű, hogy a rasszista gyűlölködést a menekültek ellen évek óta zajló politikai kampányok tették elfogadottá”

– magyarázza Szaló, aki szerint ezek a kampányok a rasszizmushoz hasonlóan a kollektív bűnösség elvét is hirdetik, amely sem politikailag, sem morálisan nem fogadható el.